Három év alatt tizennégyszer költözött Kazuo Homma és Erdős Réka. Most éppen a messzi távolban, Laoszban élnek, de a csinos újságírónő és a japán focista továbbra is kitart egymás mellett.
A legtöbb nő irigyli a focistafeleségeket, de valójában nem könnyű egy olyan férfi mellett élni, aki a teljesítménykényszer miatt folyamatosan nyomás alatt áll. A hosszú éveken át Magyarországon légióskodó japán Kazuo Homma, valamint párja, Erdős Réka története a legjobb példa arra, hogy mennyi mindenen kell átmennie egy fiatal párnak akkor, ha a családfenntartó egy futballista.
Réka és Kazuo Nyíregyházán ismerkedett össze, Réka akkoriban a helyi televíziónál dolgozott.
– Minden álmom az volt, hogy újságíró, majd tévés legyek – meséli Réka. – A munkám révén ismertem meg Kazut, de hamar döntenem kellett: karrier vagy Kazu. Munkám bármikor lehet, a szerelem viszont csak egyszer találja meg az embert, hát Kazut választottam.
Nem sokkal később a focistát Siófokra hívták, a lány pedig, feladva munkáját, követte szerelmét. Életük újabb fordulatot vett, amikor megszületett kislányuk, Naomi, aki elmondhatja magáról, hogy mindhárom születésnapját más országban ünnepelte: az elsőt Japánban, a másodikat Magyarországon, a harmadikat Laoszban.
– Siófokot szerettük, családias volt a hangulat, focistafeleségként is ott lehettem a legboldogabb, annyira jó volt a közeg és a társaság – folytatja Réka. – Ám az élet úgy hozta, hogy Kazu hiába ontotta a gólokat, új csapat után kellett néznie, így került Budapestre, a Vasashoz. Mi persze követtük őt, nem sokkal később a Fradiba került, de ott sem vert gyökeret. Egy korlátozás miatt Európában már nem igazolhatott több csapatba egy szezonon belül, ezért távolabbi csapat után kellett néznie. Mi belefáradtunk a vándorlásba, hazaköltöztünk édesanyámékhoz, Kazu pedig Thaiföldre igazolt, majd hazájába, Japánba.
Réka és Naomi ekkor követte az édesapát a Távol-Keletre, itt ünnepelték a kislány első születésnapját. Csodás időszakot töltött együtt a család. Az idillnek egy jó hír vetett véget: Veszprémbe hívták az apukát.
– Új város, új lehetőségek – meséli tovább Réka. – Az ember miközben elveszít barátokat, életfeltételeket, üzleti lehetőségeket, nyer újakat. De azt látom, hogy a magyar ember fél minden változástól, alapvetően gyáva. És a gyávaság előbb-utóbb gyűlöletet szül… Veszprémben Kazunak jól ment a foci, ekkor ünnepeltük Naomi második születésnapját, de a páromat mégsem marasztalták.
Réka és Naomi újra a nagyszülőkhöz költözött, a focista Ázsia felé vette az irányt: India, Burma, Thailföld és Laosz volt az állomás. Jelenleg Laoszban futballozik, nemrég ide is követte őt a család.
– Mielőtt elindultunk Laoszba, szükségem volt egy kis pihenésre, nem akartunk addig vele tartani, amíg nem ver gyökeret – mondja Réka. – Eközben lejárt a gyesem, és már amúgy is volt igényem arra, hogy dolgozzak. Ám Kazuval megbeszéltük, hogy muszáj újra egyesíteni a családot, ezért kijöttünk hozzá
Laoszba. A kislányom születésnapját itt ünnepeltük, immár a harmadikat, júniusban viszont hazamegyünk.
Réka hálás a sorsnak, hogy ennyi országban járt, ilyen sok mindent megtapasztalhatott, nyitottabbá vált ő is és a kislánya is.
– Törekszem arra, hogy Naomi minél több mindent megismerjen a világból, a minap sült tücsköt ettünk – folytatja Réka. – De más téren is sok a különbség és a tanulnivaló. Itt a vezetékes csapvizet nem lehet meginni, a közlekedés katasztrófa, az embe-reknek alig van pénzük. Mégsem panaszkodnak, mindig mosolyognak. Jelenlévő dolog a malária és a lepra, de együtt élnek vele. Magyarországon az élet kényelmesebb, de mégis mindig elégedetlenek vagyunk.
Rékáék három év alatt 14-szer költöztek, voltak lent és fent is, de rájött: a rossz után mindig jó jön, az élet lényege a kitartás, a fejlődés, a tanulás.
Tapasztalatait, emlékeit könyvben írja meg, a címe az lesz: Egy focistafeleség vallomása.
– A kedvenc állatom a kérész és a pillangó – mondja Réka. – Ez a két állat szimbolizálja a legjobban, hogy az életben nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. A sok költözés alatt is megtanultam ezt, nem tudunk sok holmit tartani, csak keveset, de ha azok jó minőségűek, értékállóak. Az életed annyit ér, amennyit belepakolsz, én gazdagnak érzem magam, még akkor is, ha ezért a szerelemért sok mindenről le kellett mondanom. De annyi mindent kaptam, élményeket, világlátást, nyitottságot, kitartást és persze Naomit, hogy megint újrakezdeném. Persze nem lehet vándorolni egy életen át, ha nyáron hazajövünk, dolgozni fogok, remélem, tudom hasznosítani ezt a sok tapasztalatot, meg kell teremtenem egy alapot, amire lehet építeni, hiszen Kazu sem focizhat az idők végezetéig.
