A nyurgapontynak olyan különleges fajtája él a Velencei-tóban, amely máshol nem fordul elő. A horgászoknak igazi kihívás a fogása, mert a természetes táplálékot keresi, a horgászcsali nem érdekli.
A Velencei-tó érintetlen természetvédelmi területén a nyurgapontyoknak olyan formája él, melynek külső jegyei is különböznek a tó más részén található, illetve a mesterségesen szaporított pontyoktól.
Az elszigetelve élő vadpontyállományról kimutatták, hogy ősi tulajdonságokat hordoz. Év közben nem, csak íváskor bukkannak fel a tó vízét szabályozó csatornákban. A hal jellegzetessége, hogy más pontyformákkal nem szaporodik. Míg a pontyok ívása május legelejétől június közepéig tart, addig a velencei vadponty ívási ideje előbb van.
Alakra is más, mint a többi nyurga, hengeres testforma, és kosfej jellemzi. A szakemberek kérték a külön fajtaként való bejegyzését, amely három év után sikerült is: – Három éve kezdték el a kérvényezést, most fejeződött be, és már hivatalosan is velencei-tavi vadponty néven szerepel – mondta Csécs József, a Magyar Országos Horgász Szövetség Velencei-tavi kirendeltségének vezetője. – A Velencei-tó helyi környezeti viszonyaihoz alkalmazkodott vadpontyot őshonosnak kell tekinteni, hiszen az elszigetelt állomány a Velencei-tóban érte el mai formáját.
A horgászoknak egyébként nagy kihívás a fogása, hisz a vadponty a természetes táplálékot keresi, a kukoricát és egyéb halcsalikat nem veszi fel.