Hihetetlen: semmi sem tartja a szent lépcsőt

Minden 1874-ben kezdődött, amikor az amerikai Új-Mexikó állambeli Santa Fe városába érkező tanító-gyógyító apácák számára kápolnát építtetett a helyi püspök, Jean-Babtiste Lamy. Francia építészekkel dolgoztatott, akik nem gondolták át, miként lehet feljutni a kápolna hátsó felében található karzatra. A hely már túlságosan kicsi volt ahhoz, hogy oda utólag lépcsőt építsenek, így viszont használhatatlanná vált a kórus számára készített emelvény.

Az apácák tanácstalanok voltak, de mélyen hittek, ezért kilenc napon át imádkoztak az ács Szent Józsefhez. A rákövetkező reggel pedig kopogtattak az ajtón: egy ősz öregember érkezett. Kijelentette, azért jött, hogy megépítse a lépcsőt. Ígéretét betartva hónapokon ke­resztül dolgozott, mindössze kalapácsot, fűrészt és mérőfát használt, majd a munka végeztével nyomtalanul és fizetséget sem kérve eltűnt.

Több kérdés is felmerült a helyiekben: ki volt ez az ember? Honnan tudta, hogy szükség van a segítségére? Hogyan sikerült megépítenie a lépcsőt? Hiszen a szerkezete ellentmond a fizika minden törvényének. Nincs központi támasza, nem támaszkodik a falhoz, egyetlen szöget sem tartalmaz és sehol nincs összeragasztva. A hibátlanul lecsiszolt fa két szabályos, 360 fokos kört bezárva kúszik fel a karzatra, tökéletesen illeszkedve a csekélyke helyre.

A lépcsőt azóta számtalanszor megvizsgálták, de nem tudnak rájönni, hogyan készülhetett. Ráadásul az anyagát a világon fellelhető egyetlen fafajtával sem tudták azonosítani.

Érthető, hogy csodájára járnak a zarándokok, évente közel háromszázezren nézik meg a különös lépcsőt, amely épp - a krisztusi kornak megfelelő –
harminchárom fokból áll.

Lépcsőház a mennyországba

Hawaii Oahu szigetén található az 1943-ban épült Haiku-lépcső, amely 3922 lépcsős, hossza körülbelül 800 méter. Az 1971-es, híres Led Zeppelin-szám után kapta a megtisztelő becenevet: Lépcsőház a mennyországba. Bár tilos rajta felmenni, évente mégis száz-százötvenen megpróbálják.

Az első részt fából építették a második világháború idején, hogy a Haiku-völgy egyik oldaláról a másikra kábeleket húzhassanak, így a 853 méter magasan lévő rádióállomás akár a Tokiói-öbölben lévő hadihajókkal is képes volt kommunikálni. Az 50-es években a fát galvanizált acélra cserélték és meghosszabbították.