Az utóbbi tíz évben nyolc alkalommal jeleztek földrengést Nógrád megyében. A legutolsót és egyben a legnagyobbat vasárnap éjszaka.
Kétszer is rengett a föld Cserhátsurány térségében vasárnap éjjel. Először 2 óra 34 perckor, másodszor tizennégy minutummal később. A Richter-skála szerint az előbbi 4,4-es, a második 3,4-es erősségű volt. Utoljára tavaly, június 5-én mozdult meg a föld ebben a térségben, az érsekvadkerti rengés 4,2-es magnitúdójú volt.
Miért gócpont Nógrád megye? Erre is megkaptuk a választ Grátzer Zoltántól, a Szeizmológiai Obszervatórium munkatársától, aki szerint a földmozgás alapvető oka az afrikai kontintens közeledése Európához.
– A rétegek mozgása miatt az Északi-középhegység emelkedik, az Alföld pedig süllyed – mondja a szakember. – A feszültségek öt-tíz kilométer mélyen keletkeznek, és amikor felhalmozódnak, „elpattannak”, ilyenkor keletkeznek a földrengések. Nógrád az Északi-középhegységben található, ezért ott több rengést regisztrálnak – teszi hozzá.
Szerencsére ezek nem olyan súlyos rengések, de a 4-es erősségű már károkat is okozhat. Az 1956. január 2-i, budapesti, illetve az 1911. július 8-i, kecskeméti 5,6-es erősségű már komoly károkat okozott. Az ország történetének legsúlyosabb földrengése 1763. június 8-án, Komáromban volt, a 6,2-es mozgás romba döntötte a várost. A szakember szerint tévhit, hogy a földrengések hajnalban alakulnak ki.
– Az időpont nem függ az óra járásától, viszont a rengéseket az elcsendesült környezetben jobban megérezzük. Mint vasárnap Cserhátsurányban.
