Kétszer is rengett a föld Cserhátsurány térségében vasárnap éjjel. Először 2 óra 34 perckor, másodszor tizennégy minutummal később. A Richter-skála szerint az előbbi 4,4-es, a második 3,4-es erősségű volt. Utoljára tavaly, június 5-én mozdult meg a föld ebben a térségben, az érsekvadkerti rengés 4,2-es magnitúdójú volt.
Miért gócpont Nógrád megye? Erre is megkaptuk a választ Grátzer Zoltántól, a Szeizmológiai Obszervatórium munkatársától, aki szerint a földmozgás alapvető oka az afrikai kontintens közeledése Európához.
– A rétegek mozgása miatt az Északi-középhegység emelkedik, az Alföld pedig süllyed – mondja a szakember. – A feszültségek öt-tíz kilométer mélyen keletkeznek, és amikor felhalmozódnak, „elpattannak”, ilyenkor keletkeznek a földrengések. Nógrád az Északi-középhegységben található, ezért ott több rengést regisztrálnak – teszi hozzá.
Szerencsére ezek nem olyan súlyos rengések, de a 4-es erősségű már károkat is okozhat. Az 1956. január 2-i, budapesti, illetve az 1911. július 8-i, kecskeméti 5,6-es erősségű már komoly károkat okozott. Az ország történetének legsúlyosabb földrengése 1763. június 8-án, Komáromban volt, a 6,2-es mozgás romba döntötte a várost. A szakember szerint tévhit, hogy a földrengések hajnalban alakulnak ki.
– Az időpont nem függ az óra járásától, viszont a rengéseket az elcsendesült környezetben jobban megérezzük. Mint vasárnap Cserhátsurányban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.