Pánik, rettegés, félelem. Ezek az érzések kerítették hatalmukba a Fülöp-szigetekieket november 9-én. A tragédiában legalább négyezer ember vesztette életét, ezerkétszáz személyt pedig eltűntnek nyilvánítottak a természeti katasztrófát követően. A pánikba esett lakosságnak azonban nemcsak a 380 km/órás széllökésekkel kellett megküzdenie: a 15 méter magasra tornyosuló hullámok ezrek életét követelték.
A tengeri uszályokat is partra sodorta az ár, s a hatalmas acéltestek alatt papírgalacsinként gyűrődtek össze a lakóházak. – Négy hajót láttam feltűnni a parton, egyenesen a házunk felé sodorta ôket a vihar. Mindent szétzúztak, ami csak az útjukba került. Az emberek az otthonaik előtt álltak, próbáltak menedéket keresni az árvíz elől. Ám egyszer csak a semmiből feltűntek ezek a halálos hajók... – emlékezett vissza remegő hangon egy harmincegy éves túlélő, Kae Aurelia.
A Tacloban városában élő hölgy szerencsésnek mondhatja magát, hiszen neki csak a házát zúzta darabokra az egyik óriási vízi jármű. – A partra sodródott hajók legénysége köteleket eresztett le, hogy felkapaszkodhassanak az emberek, de sajnos csak nagyon kevesen tudtak felmászni. A többiek mind meghaltak.
– A hajók nyomában mindenütt holttestek hevertek. Végig kellett néznem, ahogy a szomszédom kétéves kislánya vízbe fullad – sírta el magát az otthontalanná vált asszony. A szigetekre folyamatosan érkezik az élelmiszer, több száz ország próbál segítséget nyújtani a jelenleg a katasztrófa sújtotta övezet túlélőinek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.