Válságos korszakban jelentek meg, és a mai napig a nehéz időkben van az embereknek a legnagyobb szüksége a szuperhősökre. Magyarországon az ilyen képregények olvasói zömmel a 20–30 éves korosztályból kerülnek ki.
Pókember, Superman, Batman – ha baj van, rájuk mindig számíthatunk. A manapság is hatalmas népszerűségnek örvendő szuperhősök történeteit csak úgy falják a világon mindenhol.
Nem véletlenül: a történelem is azt mutatja, amikor válságos időket éltek az emberek, akkor gyakran alkottak kitalált figurákat, melyek emberfeletti képességeikkel legyőzték a gonoszt. Hőstetteikkel nem csak reményt adtak a kilátástalanságban élőknek, de erkölcsi tartást is.
– Mikor először megjelent az Amerika Kapitány, az első szám borítójára olyan rajzot készítettek, amin a szuperhős magát Adolf Hitlert vágta orrba, amit akkor sokan megtettek volna a világon. Ennél jobb példa nem is lehetne arra, hogy a válságos időkben az embereknek milyen nagy szükségük van egy-egy hősre – mondja Láng István a Borsnak, aki a magyarországi képregénykiadásban meghatározó szerepet játszott. Ő volt ugyanis anno az első magyar nyelvû Pókember- és X-Men- képregények felelős szerkesztője.
– Gyermekkoromban azért olvastam képregényeket, mert azokon keresztül éltem ki az igazságérzetemet. Felnőttként 18–20 évig dolgoztam a szuperhősökkel. Megszámlálhatatlan szerkesztőségi levelet kaptunk, melyekben arról írtak az olvasók, hogy megkönnyítik az életüket a szuperhősök és történeteik. Mert ugyan szuper erejük van, de sokuknak – mint amilyen a Pókember, vagyis Peter Parker is – meg kell küzdeni a mindennapi nehézségekkel is – folytatta Láng.
A szociológus szerint ez teljesen érthető jelenség.
– A fiatalok nagy részének fogalma sincs arról, hogy mit hoz számára a jövő. A frusztrációt csak tovább fokozza a bonyolult társadalmi szerkezet átláthatatlansága is. A feszültséget pedig valahogy muszáj levezetnie – vélekedett dr. Szilágyi Gyula szociológus.
Dr. Kis-Tóth Lajos, az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézetének vezetője szerint ráadásul a média által közvetített idealizált világ nagymértékben befolyásolja az emberek viselkedését és gondolkodásmódját.
– A tömegkommunikáció egyre ellenállhatatlanabbul zúdítja ránk az információkat. Ennek következtében összekeveredik bennünk a média által közvetített virtuális és valóságos életünk. Ismeretlen tájakra utazhatunk pillanatok alatt, azonosulhatunk a szuperhősök tökéletességével, ugyanakkor ettől saját életünk határai zsugorodnak össze – vélekedik dr. Kis-Tóth Lajos intézetigazgató.
De a szuperhősökre való igény mutatja azt is, hogy Magyarországon jelenleg több olyan képregény is megjelenik, melynek főszereplője valamilyen szuperhős.
– Kevesen gondolnák, de ezen füzeteknek az olvasói zömmel a 20–30 év közötti korosztályból kerülnek ki – tudtuk meg Harza Tamástól, a Pókember és más Marvel-képregényeket itthon megjelentető kiadó tulajdonosától. Aláhúzta: természetesen az is hozzátartozik a szuperhős-mozifilmek sikeréhez, hogy mostanra jutott el odáig a technológia, hogy ilyen történeteket valósághűen mozivászonra juttassanak.
Hétköznapi hős a metróban
A kisgyerekesek és az idősek védelmére kelt az egyik tokiói metrómegállóban a japán Tadahiro Kanemaszu. Mivel a japán főváros több metrómegállójában csak lépcsőn lehet fel- és lejutni, sem mozgólépcső, sem lift nem áll az utasok rendelkezésére, ezért a 27 éves férfi felvitte helyettük a babakocsit vagy a nehéz csomagokat a lépcsőn.
Top 5 legenda
AMERIKA KAPITÁNY (1940)
Az első képregény 1940 de-cemberében jelent meg. Egy évvel a Pearl Harbor-i csata előtt, melynek hatására az Egyesült Államok belépett a II. világháborúba a szövetséges hatalmak oldalán.
BATMAN (1939)
Történetei Amerika Kapitányhoz képest kevésbé kapcsolódtak a háborúhoz, de később számos borítón volt látható, amint a tengelyhatalmak ellen küzd.
SUPERMAN (1932)
Habár hat éve létezett, képregényben először csak 1938-ban volt látható. Ő volt az egyike a legelső szuperhősöknek. A képregényipar egyik legsikeresebb és legnépszerűbb kitalált szereplője.
VASEMBER (1963)
A vietnami háború évei alatt született. A fiatal milliomos feltalálót, Tony Starkot Vietnamban repesztalálat érte a szívén, és csak úgy maradhatott életben, ha állandóan egy különleges mellvértet viselt, amely nem engedte, hogy a szíve megálljon.
PÓKEMBER (1962)
A Pókember, alias Peter Parker az első olyan szuperhős volt, aki olyan hétköznapi dolgokkal is megküzdött, mint az iskolai kiközösítés és a szerelem.
