2014 áprilisában egyszerre avatják szentté a Vatikánban II. János Pált és a „jó pápaként” ismert XXIII. Jánost. Az eljáráshoz hosszas bizonyítási eljárás szükséges. A legtöbb magyar szent az Árpád-háziak közül került ki.
„Szentté, azonnal, szentté azonnal!” – skandálta a tömeg 2005-ben II. János Pál pápa temetésén. Annyi bizonyos, hogy jövő tavasszal tömegek érkeznek majd a Szent Péter térre, hiszen már II. János Pál boldoggá avatásán is több mint másfél millióan zarándokoltak el Rómába. Amúgy éppen azon a napon (2011. május 1-jén) történt az a második csodatétel, amely a lengyel pápa szentté avatásához szükséges.
A katolikus egyház által elfogadott legtöbb csoda a tudományosan megmagyarázhatatlan gyógyulásokhoz köthető; a lengyel pápa esetében például a hozzá intézett imádságnak tulajdonítják egy Costa Rica-i asszony meggyógyulását. A szentek olyan elhunyt személyek lehetnek, akik immáron Istennel a mennyben vannak. A tanítás szerint a hívek hozzájuk is imádkozhatnak, és ők közbenjárnak a még élőkért Istennél.
Pió atya egyszerre két helyen
A Biblia számos, Jézus által végrehajtott csodát ír le. Ilyen, amikor vízen jár vagy megnyitja a Vörös-tengert; ilyen, amikor talpra állít egy bénát (Kelj fel és járj); ilyen a leprások meggyógyítása, a víz borrá változtatása, és persze maga a feltámadás is. „Néha úgy tűnhet számunkra, mintha a Teremtő szándékosan rejtőzködne, a csodákkal viszont tetten érhető jelenléte” – mondja Stephan Bevans chicagói teológia professzor azon csodák kapcsán, amelyek az elmúlt századokban élő egyházi vagy akár hétköznapi emberekkel estek meg.
Ilyen volt például a 20. században tevékenykedő Pió atya, akivel csodák egész sorozata esett meg. Nem sokkal pappá szentelése után jelentek meg tenyerén a stigmajelek, amelyek csak közvetlenül a halála előtt múltak el, és amelyek soha el nem gennyesedtek, sőt – állítólag – sebeiből kellemes illat áradt. Az atya gyógyított, belelátott az emberi lelkekbe (a nála gyónó hívők bűneit anélkül is ismerte, hogy azok megszólaltak volna), képes volt lebegni, sőt a feljegyzések szerint képes volt egyszerre két helyen is lenni.
Magyar vonatkozású érdekesség, hogy szentté avatási dokumentumainak tanúsága szerint az atya járt Mindszenty bíboros cellájában is, sőt Pió hazánkról szólva ezt mondta: „Magyarország egy olyan gyönyörű kalitka, amelyből egyszer egy gyönyörű madár fog kirepülni”.
Rózsaillatú holttest
A magyar szentek leginkább az Árpád-házi uralkodói család soraiból kerültek ki, s közülük Szent István volt az első a sorban. A tatároktól elmenekülő IV. Béla leányát, Margitot már 1276-ban boldoggá, ám csupán 1943-ban avatták szentté. Királyi szülei a hadi vereségek elszenvedése után a kislányt felajánlották Isten szolgájának Magyarország megmentéséért.
Egész életét zárdákban töltötte; a róla szóló írásos legenda szerint jövendőmondó képességgel is rendelkezett, amellyel olykor apjának is segítségére volt diplomáciai gondjai megoldásában. Holtteste (mindössze 28 évesen, 1270 januárjában halt meg) állítólag három hétig nem indult oszlásnak, és rózsaillatot árasztott.
Mindeddig az 1619-ben mártírhalált halt három jezsuita pap (Szent Márk, István és Menyhért) volt az utolsó a magyar szentek sorában: ők mártíromságukért érdemelték ki a szentté avatást, ugyanis fogságban, kényszervallatás és kínzás ellenére sem voltak hajlandók megtagadni hitüket.
Repülő szent
Amikor 1663 szeptemberében Copertinói Szent József (bár akkor még nem volt szent) jobblétre szenderült, nevét egész Európában ismerték, pedig inkább nevezhetjük őt a nép egyszerű gyerme- kének, mintsem kimunkált főnek. A feljegyzések szerint már kisfiúként is vonzotta őt a templom és az istentisztelet, hét-nyolc éves kora körül pedig már rendszeresen vallási önkívületbe esett.
E különös természete, valamint hat éven át tartó, bűzös kelésekkel kísért betegsége elszigetelte társaitól, így jámbor természetű, de magányos ember lett, akit 1628-ban szenteltek pappá. Miközben a hozzá forduló híveknek vigaszt és feloldozást nyújtott, egyre sűrűbben került vallási révületbe. A feljegyzések szerint rendszeresen levitált: mise közben 30–50 centire a föld felett lebegett. Előfordult, hogy egy kolostorban felrepült a teremtő képéhez és mintha szoborként odaerősítették volna, percekig ott maradt.
Az igehirdetés bizonyos részeinél összeesett, maga is átélve Krisztus szenvedéseit. Az inkvizíció nem nézte jó szemmel, hogy – amint egy kortársa jellemezte – „Jézust játssza”. Rómába idézték, majd többször áthelyezték, végül a hívektől elszigetelték. 1753-ban boldoggá, 1767. július 16-án szentté avatták. Életéről film is készült.
Ferenc pápa csodája
Ferenc pápának máris egy különleges csodát tulajdonítanak. Történt, hogy az argentin San Lorenzo futballklub játékosai a pápa arcképével ellátott mezben futottak ki a pályára a pápaválasztást követő első hétvégén, merthogy korábban Ferenc éppen ennek a csapatnak drukkolt.
Az idegenben lejátszott mérkőzés 30. percében kiállították ugyan a San Lorenzo egyik játékosát, ám a második félidőben az elszántan küzdő „pápai csapat" mégis felül tudott kerekedni, ráadásul úgy, hogy az egyik hazai játékos öngólt vétett! A klub focistái szerint nem kétséges, igazi csoda történt, amely egyben a frissen megválasztott pápa első csodatétele is.
Gyakori csodajelek
Romlatlan holttestek
A keresztények szerint a halál után nem minden test enyészik el, és a holttestek a szentség illatát árasztják.
Stigmák
Stigmáknak nevezzük, amikor Jézus sebei, melyeket a keresztre feszítéskor kapott, újra megjelennek egyes emberek testén. A töviskorona karcolásai, a római katona dárdája által ütött seb, és legfőképpen a keresztre szegezés nyomai a kézen és a lábon.
Még több hírért kattintson Facebook oldalunkra!
