Aktuális

Imádták a liliputiakat a Vidámparkban

Bencze Brigitta

2013. szeptember 27. péntek 11:00

175 év után végleg bezár Európa legrégebbi szórakoztató parkja, a Fővárosi Vidám Park. Története bővelkedik izgalmakban: gladiátorjátékok, a féktelen vurstli, családi tragédiák és sok nevetés színezi. Háromrészes sorozatunkban felidézzük a legérdekesebb eseményeket.

Ma már nehéz elképzelni, hogy a 19. század végén féktelen mulatozásoknak helyet adó terület az apácák tulajdonában álló mocsár volt egykor. Mária Terézia rendelte el a fásítást. Az, hogy a Liget olyanná vált, amilyennek ma ismerjük, Boráros Jánosnak, Pest főbírájának köszönhető. Ő 1794-ben azzal az indítvánnyal állt elő, hogy a területet adják át a népnek, alakítsák szórakozóhellyé. Ötletét lelkesedéssel fogadták. A munkálatok 1808-ban kezdődtek el.

A mai Deák térről ugyanebben az évben kiköltöztették a német, osztrák és olasz komédiásokat, bohém zenészeket, mutatványosokat, bűvészeket és illuzionistákat. Voltak közöttük szórakoztatók, cirkuszosok, kocsmárosok, kard- és tűznyelők, de akadtak torzszülöttek, sőt valóságos harcosok is, akik gladiátorműsorokat és állatviadalokat szerveztek.

Mikor kitoloncolták őket, az akkori Városerdőt, a mai Ligetet vették célba. Addig a városiak gyakran jártak sétálni, ebédelni a csöndes, fás parkba. A vad sereglet megszállta és átformálta a Ligetet: céllövöldék, mulattatóbódék, artisták, gladiátorok, cigány jósnők, tűzművészek és ringlispilek fogadták a sétálót.

1810-ben Grossinger Leopold megvetette a vurstli alapjait, és megnyitotta az első hivatalos kocsmát. Felállították az első körhintát. Az emberek imádták a kiszámíthatatlan forgatagot: özönlöttek a parkba. Még az 1848–49-es szabadságharcok idején sem állt meg az élet. Csak a Bach-korszakban indult hanyatlásnak. Igazi rémségek cirkuszává alakult az egykor bohém Vurstli: kígyó- és póktestű, összenőtt emberek, óriások, szörnyek, törpék és vadak uralták a Ligetet.

Nem volt veszélytelen környék. Az emberek mégsem lettek hűtlenek a parkhoz, és a hatvanas években megpezsdült az élet. Megjelent az egyik legbrutálisabb játékszer: a rázó medence. A vízbe két Mária Terézia aranyat tettek, de aki benyúlt értük, kikapta a kezét a fájdalomtól. A vízbe ugyanis áramot vezettek, a generátorokat gyerekek hajtották.

A Liget az egyik legnépszerűbb találkozóhellyé vált. Az emberek imádták a tarka-barka világot a város közepén, és egyre több mutatványos bódé, kocsma épült. 1862-ben már óriáskerék is állt a Ligetben, legalábbis annak egyszerű elődje. 1866-ban pedig megnyílt az állatkert, ami először inkább szórakozóhelyül szolgált.

A Városliget jellegzetes figurái megihlették többek között Molnár Ferencet, Heltai Jenőt, Szép Ernőt, színpadon a mai napig találkozhatunk velük.

További cikkek

Álláspont

Karácsony a Magyar Zene Házáról: Egy parkban építkezni olyan, mint belepisilni a szenteltvíztartóba

Luxus

Kirúgtak az állásomból, két év múlva már évi 150 milliót kerestem

Ez is érdekelhet

life.hu

Megdöbbentő dolog derült ki a Covid-oltásokról: sok esetben ez okozza a mellékhatásokat

metropol.hu

Lassan indul a nap a Bika jegy szülöttének, de hatalmas meglepetésben lehet része

travelo.hu

Tudja, miért van tele tuskókkal a Tisza-tó?

vg.hu

Növekszik a kereslet a J&J vakcinái iránt

beol.hu

Bejelentették a Fidesz Békés megyei képviselőjelöltjeit

origo.hu

Elpusztult Ozzie, a világ legidősebb hím gorillája

vg.hu

Óriási robbanás történt Athén belvárosában

nemzetisport.hu

Férfi kézi Eb: a svédek hőse nem emlékszik a győztes góljára

life.hu

Csollány Szilveszter kifutott az időből: ez a beavatkozás megmenthette volna az életét

magyarnemzet.hu

Körbeszámlázás és fiktív bizonylatok Cseh Katalinék körül

origo.hu

Az utas kinyitotta egy furgon ajtaját a Széna téren, ami ezután jött, az igazi szégyen - videó