János végső elkeseredésében Angliában vállalt munkát. Csakhogy nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan a közvetítő ígérte: nyomortanyán lakott, kisemmizték, a bankszámlája felett ukránok vették át az irányítást. Örült, hogy hazajutott.
Egymást érték János hitelei, ezért feleségével, Ildikóval úgy döntöttek: szerencsét próbál Angliában. – Megbízhatónak tűnt a közvetítő: igényes, korrektnek tűnő iroda volt – mesél a kezdetekről János.
– Azt mondták, nyelvtudás nem szükséges, mert építőipari munka lesz, és rendelkezésre áll majd tolmács is. Vállalták, hogy ötvenezer forintért mindent elintéznek: a munkavállaláshoz szükséges papírokat, bankkártyát, szállást, repülőjegyet, nekünk csak fizetni kell ezeket, és 92 ezer forintot beváltani az első szálláshoz.
Már a reptéren csalódnia kellett: tizenhatukat két furgonba préselték, majd egy nyomortanyára szállították. Az internetet elvették tőlük. – Közölték: építőipari munkáról ne is álmodjunk, ahhoz nyelvtudás kell. A tolmácsunkat többé nem is láttuk, mint utóbb megtudtuk, azonnal hazautazott. A szobáink kritikán aluliak voltak, a földön feküdtünk, egymáson. Munkát nem adtak, négyszer vittek ki szemetet szedni éhbérért, a pénz még ételre sem volt elég.
Kiderült: társadalombiztosítást nem kötöttek ránk, a bankkártyát pedig megcsináltatták ugyan, de a saját nevükre: minden értesítés egy ukrán férfi telefonjára érkezett – sorolja a férfi, aki végül úgy döntött, hogy hazajön.
– Rettenetesen aggódtam, hiszen napokra eltűnt, hívni sem tudtuk – veszi át a szót a felesége. – Mikor végre kapcsolatba tudtunk lépni, megpróbáltam itthonról segíteni neki. Úgy kellett hazamenekíteni, egy forint nélkül.
A kinti munka megkezdéséhez felvett kölcsön viszont a nyakukon maradt. – Szeptember tizedikéig kell visszafizetnünk, de nem tudjuk, miből. A számlákat sem tudjuk kiegyenlíteni. Eladjuk a kocsinkat is, már minden mást pénzzé tettünk. A legszörnyűbb, hogy ezt olyan embe-rekkel csinálják, akik utolsó kétségbeesésükben mennek ki dolgozni – teszi hozzá János.
A közvetítő cég szerződésben szereplő számán egy volt alkalmazottjuk jelentkezik, az irodai számot tegnap nem vették fel.
Sok áldozata van a modern emberkereskedelemnek
Aki Jánoshoz hasonlóan jár, nyugodtan kérjen segítséget a helyi hatóságoktól, tanácsolja Németh Ágnes, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője. Egyre gyakoribb, hogy szakképzettség és nyelvtudás nélkül munka reményében útnak induló magyarok áldozattá válnak külföldön.
Sok állítólagos közvetítô csak a pénzt szedi be, de aztán nem törôdik többé a munkavállalóval. Az érdeklődők az Európai Foglalkoztatási Szolgálat, az EURES oldalán, illetve mobiltelefonra letölthető alkalmazásai segítségével tájékozódhatnak.
Az érintett tárcák és hatóságok megkezdték az emberkereskedelem elleni, négy évre szóló nemzeti stratégia végrehajtásának előkészítését – jelentette be Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára, emberkereskedelem elleni nemzeti koordinátor.
A július elsején életbe lépett új büntető törvénykönyv lehetővé teszi, hogy hasonló esetekben szigorúbban felléphessen a hatóság, és a nemzetközi összefogáshoz is adva van a törvényi háttér.
