Azt bizonyítani, hogy egy rendőr szándékosan ellopott egy bizonyítékot vagy tette felhasználhatatlanná azt, jóformán lehetetlen. Az utóbbi hónapokban egymás után buknak, bukhatnak el ügyek amiatt, hogy perdöntő bizonyítékok tűntek el vagy váltak értékelhetetlenné.
A hat halálos áldozattal járó példátlan gyilkosságsorozat, amelynek célpontjai romák voltak, alaposan felborzolta a kedélyeket. Éppen ezért megrökönyödést keltett, amikor kiderült, hogy a romagyilkosságok fegyverszakértője – akinek azt kellett eldöntenie, hogy a lövöldözések helyszínén talált hüvelyek melyik fegyverből származnak – ömlesztve kapta meg egy csomagban az összes töltényhüvelyt.
Bérdi Zsolt, az elsőrendű vádlott, K. Árpád ügyvédje lapunknak elmondta: az is előfordult, hogy találtak egy töltényhüvelyt a helyszínen, de nem írtak róla lefoglalási határozatot. Ha megfelelő dokumentummal nem támasztják alá a bűnjel lefoglalását, az olyan, mintha az a bizonyíték nem is lenne, szögezte le a védő.
A jogászközvélemény kíváncsian várja az augusztusra tervezett elsőfokú ítéletet. Főleg, mert a tanácsvezető bíró a per során kifejezésre juttatta, hogy elégedetlen a helyszínelői munkával. – Egy kocsmai verekedésnél is ennél részletesebb és tényekben gazdagabb jegyzőkönyvet kell készíteni – mondta egyszer, a vádlottak letartóztatásakor végzett helyszíni szemle dokumentációjára utalva.
Felszívódott a legfontosabb nyom
Nemrég felmentette a bíróság az előre kitervelt emberölés kísérletének vádja alól Jozef Rohácot a Seres Zoltán-ügyben. Rohác jelen pillanatban hat ember – Fenyő János, az 1998. július 2-i Aranykéz utcai robbantás áldozatai és Domák Ferenc – megölésének feltételezett tettese.
A Fővárosi Főügyészség a felmentéssel végződött ügyben azzal vádolta Rohácot, hogy 16 évvel ezelőtt bűnsegédként részt vett a Seres Zoltán elleni sikertelen merényletkísérletben, amikor 3320 gramm semtex plasztik robbanóanyagból készült, az autója alá rögzített bombával akarták megölni a vállalkozót. A férfit egyébként egy évvel később meggyilkolták.
A bíróságnak azért kellett felmentenie Rohácot, mert a nyomozó hatóság nem tudta bizonyítani, hogy a bombát annak érdekében készítette, hogy ismeretlen társaival megölje Seres Zoltánt. A bíróság megállapította, hogy a hatóságok több súlyos hibát is elkövettek az eljárás során: például az egyik legfontosabb bizonyíték egyszerűen eltűnt. Ez egy Roháctól származó ujjlenyomat volt, amelyet a robbanószerkezeten találtak.
Megy az irat vándorútra
Orosz István 2008-ig az Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnszervezetek Elleni Osztályának vezetője volt. Ez az egység szerzett a kecskeméti maffiaperben megvádolt, majd elítélt emberek ellen is adatokat. A volt osztályvezető – még az előző kormányzati ciklusban – a bizonyítékok eltüntetésének egy sajátos fajtáját tapasztalta.
Titkos információk birtokába jutott, amelyek arról szóltak, hogy szervezett bűnözői körök kapcsolatban állnak bizonyos politikusokkal. Jelentést írt erről. Ezt átadta a főnökének, az pedig a saját felettesének. – Ezek után kézen-közön eltűnt a jelentés, és az addig beszédes informátoraink is bedugultak. Soha többé nem beszéltek az érintettekről – emlékszik a volt osztályvezető.
Balla Irma laptopja már nem vall
Balla Irma debreceni fideszes önkormányzati képviselőt 2007 húsvétján gyilkolták meg. – Az asszony holttestét abba a kék színű plédbe csavarva vitték el a hullaszállítók, amelyen a legnagyobb valószínűséggel rajta lehetett a gyilkos DNS-e is – nyilatkozta lapunknak Magyar György, az asszony gyilkossággal vádolt, ugyanakkor nem jogerősen felmentett fiának ügyvédje.
– De nagyban hátráltatta a nyomozást egy másik baki is. Balla Irma laptopját olyan szerencsétlenül csukták be, hogy mire a számítógép az informatikai szakértőhöz ért, kideríthetetlenné vált, mikor használta utoljára az áldozat, vagy mi volt az utolsó futtatott program. Hasznos információk vesztek így el.
A bíró az új elsőfokú felmentő ítélet indoklásában azt mondta: „egy egyelőre nem beazonosított tettes egy nem beazonosított eszközzel oltotta ki Balla Irma életét”. Ez sokat elárul az ügyben eljáró hatóságok munkájának szakmai színvonaláról.
Fegyelmi van, statisztika nincs
Ha valaki a rendőrség állományából szándékosan eltüntet bizonyítékot, az bűncselekménynek minősül, amelynek büntetési tétele 5 évig terjedő szabadságvesztés – tudtuk meg az ORFK Kommunikációs Szolgálatától. Az érintett rendőrnek azonnal felmondanak. A rendőrség bűnügyi szolgálata nem rendelkezik semmilyen statisztikai adattal arról, hogy hány ügyben tűntek el bizonyítékok az elmúlt évek során.
Minden ügyben eljárás indul
Minden gyanús üggyel foglalkozunk. Ha gondatlanul, ha szándékosan semmisül meg egy bizonyíték, nekünk vizsgálnunk kell, hogy pontosan mi történt – nyilatkozta a Borsnak Zsombok György, a Nemzeti Védelmi Szolgálat igazgatója.
A szolgálat azt a feladatot látja el, amit korábban a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata. Ők – egyszerűsítve – a rendőrök után nyomozó rendőrök. A munkájuk titkos, így konkrét ügyekről szinte soha nem nyilatkozik a cég egyik vezetője sem.
– Minden eset más. A bizonyíték kezelésével járó adminisztráció miatt viszonylag könnyen meg tudjuk állapítani, hogy ki a felelős, ha eltűnik egy bűnjel. De bűnöst találni, olyan embert, aki bármilyen indítékból szándékosan tüntetett el egy bizonyítékot, már nagyon nehéz – tette hozzá az igazgató.
A lapunknak nyilatkozó büntetőjogászok szerint egyre több olyan üggyel lehet találkozni a bíróságokon, ahol a tárgyi bizonyítékok megkérdőjelezhetők. Ez azzal is összefügg, hogy a bűnjelek lefoglalása, tárolása aprólékos, idő- és pénzigényes folyamat. Úgy tudjuk, szakmai körökben egyenesen azt tartanák indokoltnak, ha egy külön hatóság foglalkozna a bizonyítékok kezelésével.
Amíg azonban nem lesz gyökeres változás ebben a kérdésben, bűnözői körökben tovább tartja magát az a nézet, hogy „csak a hülyék buknak le, az okosok már eltüntették a bizonyítékokat”.
