Kemény, de mára Istenhez megtért bűnözők látogattak vissza néhány órára a rettegett váci fegyházba, hogy jó útra térítsék az elítélteket Csuka Tamásné, vagy ahogy ők hívják, Margit néni vezetésével.
Csuka Tamásné református lelkész és nyolc tetovált marcona lépdel a váci fegyház felé. Amíg nyílnak a hatalmas kapuk, egyikük Kern dalát idézi: „Itt sosincs nyár, csak ősz, meg tél”. – Tudtam, hogy újból el kell jönnöm ide, és tiszta szívvel fogok belépni a rácsok mögé. De lelkierőt kellett gyűjtenem, hogy értelme legyen a látogatásomnak – mondja Greskó Zsolt, aki tizenöt évet töltött a fegyintézetben, miután valakit különösen kegyetlenül megölt.
A férfiak teljes csöndben, fegyelmezetten teljesítik a beléptető börtönőrök szigorú parancsait. Rutinosan viselkedik a mindig mosolygó Margit néni is – minden rab így hívja –, aki 1989-óta járja a börtönöket. – A börtönbeli tanúságtétel előtt közös imádságra gyűlünk össze, amelyet „régi csibészek találkozójának” neveztünk el – magyarázza a tiszteletes asszony. A visszaterelt bárányok megváltójuknak nevezik őt. – Ezt kikérem magamnak, hiszen az Úr Jézus váltotta meg a világot – utasítja vissza.
– Nekem mindössze az a dolgom, hogy ezt hirdessem, fohászkodjak hozzá, és a segítségével támogassam a bajbajutottakat, de nem én csinálom a csodát! Akik elfogadják a jobbomat, emberként fognak élni, akik nem, mehetnek ismét a dutyiba.
Szakmát a börtönben is lehet tanulni, például számítógépes rendszergazda is lehet valakiből, de nem mindegy, hogy ha szabadul, programfejlesztővé válik-e, avagy hackerré. – A fegyházban a nyugalom szigete a bibliakör. Ugyanezt érzem a „régi csibészek találkozóin” – mondja Kardos Zoltán. Ő és megtért társai évről évre a saját példájukon keresztül, úgynevezett tanúságtételeikkel igyekeznek jó útra terelni a raboskodó gonosztevőket.
Az egyik börtönőr megjegyzi: korábban kételkedtek abban, hogy Margit néni jut valamire a nehézfiúkkal, de az eredmények őt igazolják, ezért segítik a munkáját. Kivételesen szigorú biztonsági intézkedések közepette gyűlnek össze az előadóteremben a rabok és a megtisztult zsiványok. A sűrű rácsok és a fegyőrök között imádkoznak, énekelnek és meghallgatják jó útra tért sorstársaikat.
Egyikük arról számol be, hogy Bécsben hoztak létre sikeres vállalkozást, munkatársai között több egykori zsivány van. Másikuk, Réti Géza az alkoholizmusa miatt több kéz- és lábujját elveszítette, ma mégis négy gyermeket nevel becsülettel. Horváth Sándor „Büszke” még ül: huszonkét évet kapott.
– Az első évben elhagyott a feleségem és a négy gyermekem. Őrjöngtem, dühöngtem, öngyilkos akartam lenni. Emiatt gyógyszereztek, azután pszichológusok kezeltek, de valójában Margit néni mentett meg. Azóta boldogan várom a 2023-as évet, amikor szabadulhatok – idézi fel sorsát. Margit nénit hiába faggatom a trükkjérôl.
– Nekem nincsenek trükkjeim. Már a következő „régi csibészek találkozóját” szervezem. Többnapos lesz a Balaton mellett. A tábor végén felvesszük a szeretet egyenpólónkat, és egy négyszáz fős ifjúsági konferencián fogunk szolgálni – mosolyog mindenki Margit nénije.
