Saját ürülékükben és vizeletükben fekve, egy föld alatti lyukban ketrecbe zárva élt 8 hónapig a két magyar férfi, akiket Szíriában ejtettek túszul. Euró- és dollármilliókat kértek értük, végül váltságdíj nélkül szabadon engedték őket.
Kevés dolog lehet nyomasztóbb, mint a föld alatt, egy vasketrecbe skatulyázva és bilincsbe verve élni hónapokig. A Bélának és Lászlónak hívott két magyar nyolc hónapot töltött így egy szíriai szigeten.
– A túlélési esélyeik egyenlőek voltak a nullával. Egyedül az életösztöneiknek köszönhetik, hogy épségben kiszabadultak – kezdte Hajdu János vezérőrnagy, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója.
Rosszkor, rossz helyen
– A magyar olajipari vállalatnál dolgozó mérnököt és villanyszerelőt véletlenül ejtették fogságba. Tavaly április 28-án fegyveresek ütöttek rajta azon a telephelyen, ahol dolgoztak. A támadók kocsikat, kábeleket és különböző technikai eszközöket raboltak. A magyarok egy konténerben húzták meg magukat, amikor rájuk találtak.
Rosszkor voltak, rossz helyen – összegezte Béla és László elrablásának körülményeit Hajdu János. Mint azt megtudtuk, a szír túszejtők sokáig nem voltak tisztában vele, hogy Magyarország földrajzilag és politikailag hogyan is helyezkedik el a nagyvilágban. Csak abban voltak biztosak, hogy két európai túsz még a hasznukra lehet.
– A telephely elleni támadás után pár nappal érkezett az első bejelentkezés: az egyik családot hívták fel telefonon és tízmillió eurót (2,9 milliárd forint) követeltek – mondta Bodnár Zsolt dandártábornok, a TEK főigazgató-helyettese.
– Ezután megtörtént a kapcsolatfelvétel és megkezdődtek a tárgyalások. A második követelés már a magyarokat foglalkoztató céghez futott be: tőlük húszmillió dollárt (4,4 milliárd forint) kértek – folytatta Bodnár, aki aláhúzta: a két magyart 14 hónap alatt 12 helyszínen tartották fogva, és ezalatt számos alkalommal képezték csere tárgyát különböző csoportok között a háborúval sújtott Szíriában.
Hónapokig nem volt életjel
– A komoly bajok akkor adódtak, amikor a fogvatartók eltűntek, és öt hónapig semmilyen jelet nem adtak. Akkor már olyan hírek is érkeztek, hogy a bombázásban mindannyian elpusztultak, de aztán ismét felbukkantak – fejtette ki Bodnár dandártábornok.
– Miután folyamatosan egyre lejjebb és lejjebb engedtek a váltságdíj-követelésekből, végül odáig jutottak, hogy pénzkövetelés nélkül szabadon engedik a két magyart – mondta Bodnár Zsolt.
Öröm a szolnoki cégnél
Remeczki Ferenc, a szerencsétlenül járt szakembereket alkalmazó cég, az MB 2001 Olajipari Kft. ügyvezetője az Amadeus Szolnoki Rádió hírműsorában elmondta: boldogok, hogy kollégáik meglettek. – Nagyon hosszú idő, tizennégy hónap telt el, amióta elrabolták őket. Próbálkoztunk minden vonalon tájékozódni velük kapcsolatban.
– Olyanoktól is, akiket mi bíztunk meg azzal, hogy helyben informálódjanak róluk, de túl sok volt az ellentmondó információ, és nagyon aggódtunk. Örülünk, hogy végül meglettek – mondta Remeczki Ferenc, hozzátéve: visszavárják őket a munkahelyükre.
Árvízkor egy fa tetejére számûzték ôket
Béla és László nyolc hónapig raboskodott a föld alatt egy 3 x 9 méteres lyukban. Mindkettejüket egy 1 x 2 méteres vasketrecbe zárták, kezüket és lábukat megbilincselték. Miután az árvíz elöntötte a szigetet, egy fa tetejére száműzték a magyarokat, alattuk pedig egy csónakban ülve vigyáztak rájuk az őrök.
