Három éve, egyszerre vesztette el férjét és az édesanyját Lipták Györgyné. A tragikus napon, Radimir Cacic volt horvát miniszterelnök-helyettes hajtott a kocsijukba az M7-es autópályán. Cacicot a minap a bíróság 1 év 10 hónap börtönre ítélte.
Mit érzett, amikor meghallotta, 1 év 10 hónapot ért a férje és az édesanyja halála...
Azt az érzést senkinek sem kívánom… – mondja Katalin. – Méltatlanul kevésnek tartom a büntetést, hiszen akár 11 hónap múlva szabadulhat. Az viszont megnyugvással tölt el, hogy bár ismert, befolyásos emberről van szó, mégis börtönbe kell vonulnia. Tartottam tőle, hogy megússza, hiszen első fokon csak felfüggesztett büntetést kapott.
Gondolom, nap mint nap eszébe jut 2010. január nyolcadika.
Sosem feledem. Aznap Hévízre tartottunk a fürdőbe. Az autót én vezettem. A pálya üres volt, az idő borongós, de jól lehetett látni. A belső visszapillantóban egyszer csak erős fényt láttam, és hogy egy kocsi közeleg nagy sebességgel. A következő pillanatban megtörtént a csattanás.
Eszméleténél maradt?
Én igen, kapaszkodtam a kormányba, miközben a kocsi pörgött. Éreztem, hogy közeledünk az árokhoz. Amikor megálltunk, hátra néztem, mindenki eszméletlen volt, anyukám a mellettem lévő ülésről hátra zuhant, a kitört ablakon kilógott mindkét keze. A férjemnek vérzett a feje. Hallottam, ahogy szuszognak, szólítgattam őket, de egyikük sem válaszolt. Aztán a kórházban mindketten meghaltak.
A volt horvát miniszterelnök-helyettes hogyan viselkedett a baleset után?
Fel-alá járkált és telefonált, ahelyett, hogy segített volna. Ráüvöltöttem mérgemben, hogy mit csináltál?! Széttárta a karját, és otthagyott.
Cacic elismerte a felelősségét?
A baleset helyszínén nem beszélt velem, a tárgyalás elején viszont elmondta, hogy sajnálja, ami történt. Később az ügyvédjén keresztül végig különböző kifogásokkal állt elő, és azt próbálta bizonygatni, hogy én voltam a hibás azért, mert nem vett észre. Holott százötvennel hajtott, és figyelmetlen is volt.
Azóta bocsánatot kért öntől és a gyermekeitől?
Soha!
Elvárná?
Már nem fontos. Ez a büntetés biztosan törés az életében, a karrierjében, de ő él. Én viszont elvesztettem a férjemet és az édesanyámat. Ezt pedig soha nem fogom megbocsátani neki!
