Bár a Terrorelhárítási Központ szerint nem fizettek a Szíriában elrabolt két magyarért, szakértők szerint nem valószínű, hogy a túszejtők ellenszolgáltatás nélkül engedték volna el foglyaikat.
0Béla és László – egyelőre csak a kiszabadult túszok keresztneveit közölte a TEK, egyebekben a két férfirôl vajmi kevés információ látott napvilágot. Valószínűleg olajmérnökök, akiket tavaly április 28-án Deir ez-Zor városa mellől, a munkahelyükről hurcoltak el a fegyveresek.
Szabadulásuk történetéről ma nemzetközi sajtótájékoztatón számol be a TEK.
Végh József kriminálpszichológus, egykori túsztárgyaló szerint az ennyire elhúzódó rabság kitörölhetetlen nyomokat hagy az emberben, csak szakember segítségével sikerülhet a lelki felépülés.
– A folyamatos halálfélelem, az elhúzódó stressz energiákat termel a szervezetben, amelyeket, ha nem ereszt ki az alany, nem csak lelki, de fizikális tünetek is jelentkezhetnek, mint például hajhullás, fogínysorvadás – magyarázta Végh.
Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint a kormányok hivatalosan mindig tagadják, hogy a túszokért váltságdíjat fizetnek, ám a színfalak mögött valójában pénzért vagy szállítmányokért, esetleg foglyokért cserében engedik el a rabokat.
Spöttle a Hír TV-nek úgy vélekedett: a nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy túszejtésre szakosodott csoportok 30–80 ezer eurót (9–25 millió forint) kérnek egy ember szabadon bocsátásáért. Az is előfordul, hogy a különböző csoportok egymás között is adják-veszik a túszokat, attól függően, hogy éppen melyik csoport lehet kedvezőbb tárgyalási pozícióban az aktuális hatalommal.
