Kevésbé borúlátók a magyarok

Félig tele vagy félig üres a pohár? Szemlélet kérdése. Úgy tűnik, egyre többen hajlamosak félig telinek látni, hiszen három hónap alatt 16 százalékkal nőtt a fogyasztói bizalmi index, így a korábbi 37 helyett most már 43 ponton állunk. Ez azt jelenti, hogy sokkal reménytelibbnek látják az emberek az előttük álló egy évet, mint az elmúlt másfél esztendőben, igaz, így is a világ sereghajtói között vagyunk. Az AGB Nielsen piackutató azonban hangsúlyozza: felmérésében a 100 pont alatti végeredmény pesszimizmusra utal.

Az ördög a részletekben lakozik: három hónap alatt 12-ről 17 százalékra nőtt azoknak a száma, akik a következő egy évben helyzetük javulását várják, s 8 helyett 11 százalék reméli, meg tudja venni mindazt, amire szüksége van. Korábban 3, most már 4 százalék ítéli többé-kevésbé jónak a munkahelyét. Ezzel szemben a magyarok 93 százaléka elégedetlen az állásával.

A Bors villámfelmérése is hasonló eredményről tanúskodik: – Nem fogok jobban élni. Mitől kerülnék anyagilag jobb helyzetbe? Talán ha nyernék a lottón, de már abban sem bízom, úgyhogy nem is veszek szelvényt. Talán ha Bende fiam jövőre oviba megy, többet dolgozhatok. De csodát csak magamtól várhatok – vélekedik László Kyra.

Zsilinszky László­né viszont reménykedik.  – Bízom benne, hogy jobban élek. A mostani kormány három év alatt annyi mindent megvalósított, ami a nehézségek ellenére nekem bizony reményt ad – magyarázza az asszony. Böhl Zalán viszont nem hisz a pozitív változásban.  – A politika a következő tizenkét hónap alatt semmit nem old meg. Márpedig minden a vezetőkön múlik. Még az is lehet, hogy egy év múlva rosszabb lesz, mint most – kesereg.

Saághy Pál, az Equilor Befektetési Zrt. vezető üzletkötője úgy véli, azoknak van igazuk, akik bizakodnak.  – A Magyar Nemzeti Bank növekedési és hitelprogramja javíthat az országon belüli fogyasztás mértékén. Szintén optimizmusra ad okot, hogy hazánk fő kereskedelmi partne­reinél, így Németországban – ahol az exportra szánt termé­keink negyede talál piacot – és Franciaországban is gazdasági növekedés tapasztalható, ami újabb lendületet adhat a magyar gazdaságnak.

A forint némileg erősödött, ráadásul az ország kockázati felára csökkent, így vevők a külföldi befektetők a magyar állampapírra. Mindezek pozitív spekulációkra adhatnak okot –magyarázza a szakember.

Bod Péter Ákos közgazdász más szempontokra hívja fel a figyelmet. – Az emberek 2009-ben nagyon pesszimisták voltak, aztán egy évre rá javult a mutató, majd 2011-ben megint visszaesett. A mostani számok arról tanúskodnak, hogy a borúlátók kevésbé azok. Ezt befolyásolhatja a választások közeledte, mert ebben az időszakban a kormánypárt a kedvezőbb arcát mutatja. Ráadásul ilyenkor az ellenzéki pártok is igyekeznek népszerű javaslatokkal ­elő­ruk­kolni – érvel a szakember.

– A 2012-es esztendő kifejezetten nehéz volt, a gazdaság zsugorodott. Szerencsére a csökkenés megállt, így már ez a tény is biza­kodásra adhat okot. Az öreg kontinens országainak többsége, köztük hazánk, jórészt feldolgozta a nehézségekkel járó sokkot. Ám azt el kell fogadni, hogy a javulás nem mindenhol és nem azonos mértékben következik be.

Egyes exportcégek nem tapasztalják azokat a nehézségeket, amelyekkel bizony az építőipar még mindig küzd. Ugyanakkor elkeserítő, hogy a magyaroknak mindössze négy százaléka tartja többé-kevésbé jónak a munkahelyét. Kulcsfontosságú volna, hogy akárcsak az Egyesült Államokban, idehaza is értékeljék az emberek, hogy van állásuk, s ne azért keseregjenek, hogy kevés a bér vagy rigolyás a főnök – véli Bod Péter Ákos.