Évente ötmilliószor vásárolunk külföldön

Évente több mint ötmillió alkalommal indulnak a magyarok valamelyik szomszédos országba csak azért, hogy elintézzék a bevásárlást. Ennek egyenesen történelmi hagyományai vannak.

– A hatvanas években a Szovjetunióból hoztam porszívót, Bécsből orkánkabátot, márkás órát. A hetvenes években a párommal farmerért ugrottunk át a jugókhoz, 84-ben és 87-ben Ausztriában és Németországban szereztem be számítógépet, mert itthon még nem is volt. Az NDK-ban olyan cipőket vettem, amelyek akár húsz évig is kitartottak. Ma már sajnos nincs annyi pénzem, hogy kimenjek vásárolni – mesélte egy „külkereskedelmi magánzó”.

Bár a válság ebben is okozott némi visszaesést, a külföldön elköltött eurók aránya 2011-re újra a korábbi szintre emelkedett, s ezt az irányt tartotta tavaly is. – Szorongatott gazdasági helyzetben sem csökken a kint bevásárlók aránya, hiszen az árakban ilyenkor még jelentősebbek lehetnek a különbségek, jobban megéri a vásárlás – magyarázta lapunk kérdésére dr. Michalkó Gábor idegenforgalmi szakközgazdász. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének osztályvezetője elmondta: a határ közelében élő lakosság körében a kinti vásárlást egyszerű gazdasági számítás ösztönzi. – Kiszámolják, hogy az utazási költséggel együtt is megtérül-e az árkülönbség, és ha igen, akkor mennek.

– Általában az élelmiszerek olcsóbbak, különösen a biotermékek. Ezekből úgy vásárolunk, hogy hetekig kitartson – sorolja Horváth Balázs, aki Szombathelyről jár át Rohoncra (Rechnitz) és Felsőőrre (Oberwart) vásárolni. – Ausztriában az élelmiszer áfája 10 százalék a magyar 27 százalékkal szemben. Ráadásul péntek-szombaton általában jelentős árengedményeket adnak egy-egy termékcsoportra.

A műszaki cikkek is olcsóbbak, a garancia pedig egész Európára érvényes, Magyarországon is meg lehet javíttatni a készülékeket. A kozmetikumoknál az akciókat érdemes nézni, a nem akciósak általában annyiba kerülnek, mint nálunk, vagy csak kicsit olcsóbbak. De amikor akcióban van valami, akkor akár féláron is megvásárolható. Ruhák között is van, ami a magyar árnál jelentősen olcsóbb, a választék pedig sokkal nagyobb a hazainál – indokolja döntését Balázs.

– Horvátországba a magyarok benzinért, élelmiszerért mennek, hiszen a 95-ös benzin 418 forintba kerül, és olcsóbb a repceolaj, a barna cukor, a minőségi sajt és a magyar tej – mondta a Borsnak Kovalik József drávaszabolcsi vegyesboltos, aki szerint jobb is a kinti áru minősége. – A horvátok viszont kihasználják a forint árfolyamának ingadozását: ha már 10 százalékkal olcsóbb nálunk valami, akkor itt szerzik be. A statisztika igazolja szavait: a külföldiek évente 120-130 milliárdot költenek el nálunk, becslések szerint ennek legfeljebb a 60 százalékát hagyjuk mi a környező országokban.

– Ha a forint gyengül, megindul a befelé irányuló bevásárlóturizmus főleg Szlovákia és Szlovénia felől, de ha a forint erős, a kijárók aránya akkor sem emelkedik az átlag fölé – véli dr. Michalkó. – Sokan képesek akár Nagy-Britanniáig elutazni olcsó műszaki cikkekért, de a szomszédos országokba is sokan mennek el csak azért, mert ott két hónappal hamarabb jön ki az adott szórakoztatóelektronikai kütyü.