Hangfelvételek tanúsítják, hogy Ruttner György többször felhívta azt a férfit, aki feljelentést tett ellene – értesült a Bors. A gyanú szerint arról győzködte a feljelentőt, hogy vonja vissza, illetve hamisan változtassa meg a vallomását.
Mint arról korábban írtunk, Ruttner Györgyöt két volt ügyfele jelentette fel. Mindketten azt állították, hogy 30-30 millió forintot helyeztek az ügyvédnél letétbe, ő azonban nem számolt el a pénzzel. A Budapesti Nyomozó Ügyészség ezek után Ruttnert ügyvédi visszaéléssel, jelentős értékre elkövetett sikkasztással és büntetőügyben hamis tanúzásra felhívás bűntettével hallgatta ki gyanúsítottként.
– Miután a sértettek az ügyben feljelentést tettek, egyikükkel több alkalommal beszélt telefonon az ügyvéd, és arra kérte, hogy vonja vissza a sikkasztás bűntette miatt tett feljelentését, illetve a megindult büntetőügyben tegyen valótlan tartalmú nyilatkozatot – tudtuk meg Bagoly Bettinától, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjétől, aki nem kívánt nyilatkozni lapunk információjáról, miszerint hangfelvétel készült az említett beszélgetésekről, ugyanakkor elmondta, több bizonyíték is alátámasztja ebben az ügyben is az ügyészség gyanúját.
Ruttner György tegnap elérhetetlen volt. Védelmével megbízta Jován László ügyvédet, aki a Borsnak megerôsítette ezt az információt. Ha az említett három bűncselekmény bebizonyosodik, halmazati büntetésként hét és fél évig terjedő börtönbüntetést szabhat ki a bíróság. Ruttner György a gyanúsítotti kihallgatásakor a terhére rótt bűncselekmények elkövetését tagadta.
Tovább ügyvédkedhet
– Nincs mit vizsgálnia a kamarának pillanatnyilag Ruttner György ügyében, mert csak a vádirat benyújtásához fűződnek jogkövetkezmények az ügyvédek számára – nyilatkozta lapunknak Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.
Ez annyit jelent, hogy Ruttner György tovább dolgozhat ügyvédként. Ha vádat emelnek ellene, csak akkor kellene felhagynia a hivatása gyakorlásával, ha öt évnél súlyosabb ítélettel fenyegeti őt a vádiratban szereplő bűncselekmények bármelyike. Hiába szabhat ki a bíróság halmazati büntetésként hét és fél évet, a kamara abból indul ki, hogy a legsúlyosabb ügyben öt évig terjed a büntetés.
Ezek szerint Ruttner György – amennyiben tárgyalásra kerül a sor – csak akkor kell, hogy felhagyjon az ügyvédkedéssel, ha jogerős, szabadságvesztéssel járó, elmarasztaló ítélet születik az ügyében.
