Nyaraljon Ön is Orbán Viktor kedvenc szigetén!

Amikor a magyar kormányfő először járt ott, el volt ragadtatva a természet csodájától – mesélte Marin Skenderovic, a Horvát Idegenforgalmi Szövetség budapesti ­kirendelt­ségének vezetője. – Azt mondta, ha egy mód lesz rá, minden évben eltölt néhány napot Mljeten.

Nos, a minden év azért nem jött össze, a miniszterelnök viszont lapunknak megerősítette, hogy csodás hely a sziget. – Amikor először nyaraltam Mljeten, több mint egy évtizeddel ezelőtt, elbűvölő helyet ismertem meg, és a legkevesebb, amit mondhatok róla, az az, hogy Mljet az Adria gyöngye – mondta a Borsnak Orbán Viktor.

Mljet a dús, vad és eleven természet szigete, a béke és a nyugalom oázisa. Legkönnyebben a déli parthoz közeli Korcula szigetéről érhető el – hajóval. A hegyes-dombos tájak között csak néhány eldugott kis falu bújik meg. A sziget északnyugati része fokozottan védett, itt található a Mljet Nemzeti Park. Ez a sziget területének csaknem egyharmadát foglalja el, a maradék kétharmad rész a turisták által szinte teljesen érintetlen maradt. A legenda szerint itt, az egykori görög szigeten, Melitán szenvedett hajótörést Szent Pál apostol Rómába tartó útja során.

Az ókorban, a rómaiak idejében a sziget száműzetési hely volt. A Mljeten levő érintetlen őserdő egykor hemzsegett a kígyóktól, kiirtásukra a velenceiek telepítették be a kígyókat is pusztító mongúzt. Ezek a kis állatok hamarosan véget is vetettek a kígyók uralmának. Az erdő viszont maradt, s a csodás adriai szigetvilág legzöldebbjévé tette Mljetet.

A Mljet Nemzeti Park legfőbb vonzereje a sziget sarkában elterülő két tó, melyek közül a külső, nagyobb enyhén sós vizű, a belső, kisebb pedig édesvizű. A tengerrel egy keskeny csatorna köti össze őket, amelyen át dagálykor sós víz ömlik a tóba, míg apálykor édesvíz áramlik a tengerbe. A belső tó kicsi, festői szépségű szigetén áll a ­XII. századból származó Benedek-rendi kolostor, amelyet – megtartva román kori és gótikus részeit – mára korszerű szállodává alakították át.