A pocsék aszfalt már hungaricumnak számít

Meglepő a Gazdasági Világfórum (World Economic Forum) legfrissebb jelentése: a világ 144 országának útjait vizsgálták, s hazánk szerintük a 69. helyen van a rangsorban, így az erős középmezőnyhöz tartozik úthálózata állapotát illetően.

– Micsoda, középmezőny? – vonja fel a szemöldökét Járai Dóra a fővárosi Baross utcában egy többcentis kátyút nézegetve. – Persze ha Indiához hasonlítjuk, lehet, hogy ­cso­dásak az utak, de ha itt él az ember, folyvást bosszankodik. Nem toldozgatni-foldozgatni kellene, hanem egyben megújítani a problémás szakaszokat.

Ezen a véleményen van a jászladányi Gulyás Ottó is. – Befoltozzák az egyik kátyút, mellette keletkezik a következő. Tavaly buszjáratot is leállítottak a környéken, annyira járhatatlanná vált az út Tiszasüly felé, de az Abony és Újszász közötti részre is csak a vakmerők hajtanak rá.

Dóra Patrik a József körúton csóválja a fejét egy szép nagy lyuk láttán. – Most nézze meg ezt a kátyút! Ilyennek nem szabadna lennie egy főútvonalon. Egy Európai Unióhoz tartozó országban elvárnám, hogy a legjobb harmincban legyünk. A szülővárosomban, Nagykanizsán korábban egészen jók voltak az utak, de az idei tél után ott is kerülgetni kell az úthibákat. Az útépítőknek a minőségre kellene törekedniük, akkor nem menne tönkre az aszfalt a következő télen.

Kálloy Molnár Péter ­szín­művész sokat autózik. Szerinte az a baj, hogy kispórolják az anyagot az utakból. – Botrányosak, különösen Budapesten, pedig az országban itt fizetik a legtöbb ­ipar­űzési adót! S akkor még nem beszéltem a hidakról, az Árpád hídon például hatalmas bukkanó van – panaszkodik.

– Sokat járok Olaszországba, ahol klasszisokkal jobbak az utak. Igaz, arrafelé nincs annyi fagy, mint nálunk, de szerintem nem is az időjárásban vagy a pénzhiányban kell keresni a probléma igazi okát. Évtizedek óta alvállalkozók alvállalkozói dolgoznak, kispórolják az anyagot, s a rossz munkával is horror határidőre készülnek csak el. Úgy tudom, a világon nálunk kerül a legtöbbe egy kilométer autópálya, pedig még hegyet sem kell hozzá keresztülfúrni.
A Magyar Közút viszont ­igen­is a pénzhiányban látja a probléma gyökerét.

– Minden országnak mások az anyagi lehetőségei. A hazai utakat a mainál eleve kisebb teherbírásra és forgalomra, valamint tízéves időtartamra tervezték – mentegetőzik Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút szóvivője. — A tíz év lejárta után teljes felújításra lenne szükség, de erre nincs elég pénz. Az ­el­öre­ge­dett burkolatú utakon pedig jóval több úthiba keletkezik – magyarázza a kátyúk okát.

– Az autópálya-úthálózat európai színvonalú, a közúthálózat ütőerének számító főutak sok szakasza nemrégiben újult meg teljesen. Az állami közúthálózat több mint 30 ezer kilométeres, 23 ezer kilométernyi ebből mellékút, a legtöbb probléma ezeken jelentkezik. Több mint 160 ezer kilométernyi út azonban önkormányzati kezelésben van – teszi hozzá.

Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára is azt tapasztalja, hogy a gyorsforgalmi utak jó minőségűek. – Még az egy számjegyű főutakra sem lehet panasz, sőt, a két számjegyűek között is találni jókat. Bár a 86-os út például csapnivaló. Az alsóbbrendűek többsége is nagyon rossz. Sajnos ezekre csak akkor jut pénz a költségvetésből, ha marad. 

Ilyenek a világ útjai

A Gazdasági Világfórum összeállítása több szempontból is érdekes. Bár számos afrikai ország mögöttünk kullog, Dél-Afrika, Gambia, Jordánia, Ruanda és Szváziföld például megelőzi Magyarországot. Igaz, az Európai Unió 27 tagállama közül a 19.-ek vagyunk, más kérdés, hogy a szomszédos országaink közül Szerbiában, Szlovákiában, Romániában és Ukrajnában is rosszabbak az utak, mint hazánkban. Ugyanakkor a szlovénektől, a horvátoktól és az osztrákoktól volna mit tanulnunk.

Toplista

1. Franciaország
2. Egyesült Arab Emirátusok
3. Szingapúr
4. Portugália
5. Omán
6. Svájc
7. Ausztria
8. Hongkong
9. Finnország
10. Németország
…69. Magyarország
…78. Szlovákia
…137. Ukrajna
138. Gabon
139. Kelet-Timor
140. Guinea
141. Mongólia
142. Románia
143. Haiti
144. Moldova