Az igazgatók egy része reméli: hasznára válik iskolájának, hogy az állam lett a fenntartója. A többiek hangtalanul zúgolódnak, mivel nyilatkozataikat mostantól cenzúrázzák. Február 2-ára sztrájkot szervez a szakszervezet.
Iskolaigazgatói körökben erősen megoszlanak a vélemények arról, jó-e az, hogy az iskolák fenntartását és a munkáltatói jogok egy részét január elejétől átvette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A tanárok felvétele és elbocsátása, a szabadságok, a gyorssegélyek kiadása, de a kréta megvásárlása is az állam hatáskörébe került.
Az eddigi fenntartók, az önkormányzatok pedig az iskolák gazdasági működéséért, például a konyhások és a takarítók béréért, az épület fenntartásáért felelnek.
Az átadás-átvétel sehol sem volt zökkenőmentes. Az igazgatók szívesen beszélnek is róla, de csak név nélkül. Körlevélben figyelmeztették őket, hogy most már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a munkáltatójuk, ezért csak úgy nyilatkozhatnak, ha az újságírói kérdéseket és válaszokat előtte jóváhagyatják az intézmény vezetésével.
– A magam részéről jónak tartom az új rendszert, szükséges a külső kontroll – fogalmazott egy fővárosi általános iskola igazgatója. – Engem az sem zavar, hogy egyeztetnem kell a személyi kérdésekről a tankerületi vezetővel, mert a döntés az enyém marad, csak be kell jelentenem. Ez utóbbitól egyébként sokan tartanak.
– Csak remélni tudjuk, hogy a tanárok felvétele és elbocsátása tényleg a mi kezünkben marad, és nem felülről döntenek majd errôl – fogalmazott egy fővárosi gimnázium igazgatóhelyettese. – Sok a bizonytalanság, nem tudjuk például, ki vegye a tintapatront a nyomtatóba, mert egyrészt az oktatáshoz szükséges, és akkor az államtól kell kérnem. Másrészt a konyhások bérpapírját is ezzel nyomtatjuk, tehát vehetné az önkormányzat is. Tartunk az új közoktatási törvénytől, és az életpályamodelltől. A legtöbb tanár attól fél, hogy a kötelező óraszámemeléssel munkahelyek szűnnek meg, de legalábbis csökken majd a fizetésük.
Mások viszont nem így gondolják: sok igazgatót felháborít, hogy fontos, az iskola életét érintő kérdéseket központilag szabályoznak. – A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnökének, Marekné dr. Pintér Arankának javaslattételi joga van a tanárok felvételével és elbocsátásával kapcsolatban. Kell ennél többet mondanom? Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy ne az igazgató döntsön a tanári kar összetételéről, hanem felülről mondják meg neki, kivel kell együtt dolgoznia – háborgott egy vidéki iskola igazgatója.
– A hetvenes-nyolcvanas évek rendszerét építették ki újra. Elszoktunk mi már ettől, és nem is szeretnénk újból megszokni – szögezte le Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. – Ez egy nagyon jó konstrukció arra, hogyan lehet központilag minél több pénzt kivonni a közoktatásból. Csak bizakodhatunkabban, a következő kormányt érdekli majd annyira a jövő nemzedéke, hogy változtat ezen. Tiltakozásul sztrájkot szervezünk február második felére. Főbb követeléseink a béremelés, az életpályamodell és az államosítás átgondolása.
Egyre több a tisztázatlan kérdés
Honlapot indított a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) szervezet, amelyen az átállás okozta kaotikus eseteket gyűjtik össze.
A legfontosabbak a következők:
- Kevés tanárnak maradt cafetériája, de januártól tőlük is elvették. Ez van, akinél százezer forintos bevételcsökkenést jelent éves szinten.
- Az utazásiköltség-térítést nem fizették ki előre, aki ingázik, annak saját zsebből kell finanszíroznia, és csak később folyósítják számára. Az összeg akár a fizetés negyedére is rúghat.
- Megszűnt a házipénztár, így nem lehet tudni, miből finanszírozzák majd egy betört ablak kijavítását, vagy épp azt, ha egy megszorult tanár fizetéselőleget kér.
- Egyes iskolákban az is kérdéses, mikor és hogyan kell befizetni az ebédet – egyelőre még nem éheznek a gyerekek, hiszen a januárit már decemberben befizették, de komoly utánajárást igényel, hogy a február is zökkenőmentes legyen.
