Tízből két adós kért árfolyamvédelmet

Hiába léptette életbe a kormány tavasszal az árfolyamgátat, a devizahitelesek töredéke – húsz százaléka – élt csak az év végéig tartó ­le­hetőséggel.

Lehet, hogy a többség számára érthetetlen és átláthatatlan volt az akció, netán az adósok félnek már bármiféle, tartozásukat érin­tő papírt aláírni.

A bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium által szorgalmazott lehetőséget Orbán Viktor is erősen ajánlotta az érintetteknek. Miről is van szó?

– Az árfolyamgáttal élők öt éven át, de legkésőbb 2017. június 30-ig a havi törlesztőrészletet svájci frank esetén 180, euróban 250, japán jenben 2,5 forintos árfolyamon rögzíthetik. Az e feletti rész gyűjtőszámlára kerül. Ennek egy részét a hitelező és az állam átvállalja, így a hiteladós a 60 hónap alatt több százezer forintnyi kedvezményben részesül. Az árfolyamgát lehetőségével azok élhetnek, akik 20 millió forint alatti hitelösszeget vettek fel, és rendesen törlesztettek eddig – közölték a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztályán.

Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke azonban óvatosságra int:

– Aki él az árfolyamgát lehetőségével, az elismeri a bank által követelt tartozás jogosságát, a későbbiek során emiatt nem pereskedhet a bankkal. Ráadásul közokiratba foglalja, hogy a korábbival ellentétben nem devizában nyilvántartott kölcsönről, hanem devizakölcsönről van szó, ami nagy különbség. Arról nem beszélve, hogy az árfolyamgát feszültséget szülhet, hiszen a magánkölcsönt közpénzből tompítja – figyelmeztet a BAÉSZ elnöke.