Meggyőződése, hogy téves ítélet született

Mindössze négy igazságügyi gyermekpszichiáter dolgozik az országban. Egyikük dr. Sófi Gyula, aki olyan ellentmondásokat vesz észre egy-egy perben, amire másnak nincs szeme. Egy válóper során bizonyítékként gyermeke rajzait nyújtotta be az apa. Az általa felkért pszichológus szakvéleményét is mellékelte. Ennek alapján a gyermeket neki ítélte a bíróság.

– Én a fellebbezés után kaptam meg az ügyet – emlékszik a szakértő. – Furcsállottam, hogyan lehetséges, hogy a bíró nem vette észre: azokat a rajzokat nem készíthette egy két és fél éves gyermek! Egy másik édesapa azt szerette volna, hogy több időt tölthessen nála a kisfia, de keresetét első fokon elutasították. A kicsinek ugyanis asztmás rohamai voltak, és ezekről a szakember megállapította: állatallergia okozza. Az anya beadványában pedig hangsúlyozta: az apa állatokat tart. 

– Úgy látszik, a vaskos iratanyagot csak én tanulmányoztam át, mert a fényképekből kiderült, hogy az apa leguánt tart, ami köztudottan pikkelyes, és se szőre, se tolla, ami allergiás rohamot okozhatna. Az anya csak a hétvégi asztmás rohamokról számolt be, hogy hét közben is előfordultak, arról mélyen hallgatott, de az orvosi papírokból kiderült – meséli dr. Sófi, aki szemfülességével pernyertessé tette másodfokon az apát.

Volt azonban egy fontos ügy, amiben meggyőződése szerint téves ítélet született. Abban azonban nem a saját, hanem az igazságügy és az ügyvéd kudarcát látja. – Egy lelkészt gyanúsítottak azzal, hogy két éves kisfiával fajtalankodott. A nagymama jelentette őt fel, aki kezdettől fogva ellenezte a lánya házasságát. Azt mondta, hogy a gyerek állítása szerint az apja reggel a fürdőkádban “kukizott” vele.

Az orvos se repedést, se spermát nem talált a kisfiún, mégis megvádolták az apát. Azt, hogy a gyermek a reggeli fürdetés közben a hátán fröccsenést érzett, nem a vízzel, hanem az apa spermiumával hozták összefüggésbe. Azt pedig, hogy a reggeli fürdetés gyorsasága mennyire valószínűtlenné teszi az apa szexuális közeledését, nem vették figyelembe. 

Nyolc szakértő vizsgálta az ügyet, mielőtt kirendeltek. Ezek között volt közlekedési szakpszichológus, marketing pszichológus, holott ehhez a területhez nekik semmi közük. Én rámutattam, hogy a gyereknek állandó hasmenése volt, aminek oka nem az apa közeledése, hanem az, hogy a nagymama rendszeresen tejcukor tartalmú homeopátiás szereket adott a tejcukor érzékeny gyereknek hasmenés ellen.

A “kukizás” és a “kakizás” kifejezés a gyerek szóhasználatában keveredett, vagyis valószínűleg a kisfiú arról számolt be a nagymamának, hogy reggel fürdetés közben jött rá a hasmenés. Az én szakvéleményemet azonban figyelmen kívül hagyták, és az apát elítélték – mesélte dr. Sóti Gyula, aki szabadidejében két kardos szamurájedzéseket tart szülő-gyerek párosoknak. Meggyőződése: a küzdősport gyakorlása közben szoros érzelmi kapcsolat alakul ki a szülő és gyermeke között. A módszerrel eredményesen kezelhetők magatartászavaros gyerekek.

Eredetileg genetikusnak készült

Dr. Sófi Gyula negyvenöt éves. Az érettségi után genetikai kutatónak készült az egyetemen. Molekuláris genetikával és génsebészettel kapcsolatos tanulmányai jelentek meg. A klinikai gyakorlatok során kezdett betegekkel foglalkozni. A gyermekorvoslás felé fordult, és tanársegéd lett az egyetemen. Később beiratkozott a jogi egyetemre. A 2000-es évek elején pszichiátriai tanulmányokba kezdett, és pár évvel később szakvizsgát tett. 

– Jogilag bajba jutott gyerekeken akartam segíteni, közreműködni a gyerekeket érintő ügyekben a megalapozott bírói döntések meghozatalában – indokolja döntését a gyermekpszichiáter. 2008-ban vették fel a szakértői listára. – Egy perben a döntés joga mindig a bíróé, aki a jog mellett élettapasztalatára és megérzéseire is támaszkodik. A szakértőnek az a feladata, hogy fényt derítsen bizonyos tényekre a szakértelme által.