Sorra dönti saját országos rekordjait Zé Zsankó József Sándor, aki a magyar költészet remekeit írja újra, remixeli. A diákok csípik a 68 éves gépésztechnikus nyugdíjas átiratait, melyeket rappelni is lehet.
Új őrület alakul, s hatására egyre több fiatal ragadhat verseskötetet. A remixelt, azaz újraírt versek közt olyanokat is találni, mint a János Vitéz vagy a Toldi. Ám ami ennél is meglepőbb, alkotójuk nem egy ifjú titán, hanem egy 68 éves Lukácsházán élő nyugdíjas, Zé Zsankó József Sándor.
– Egyszerű a titok: a 160 évvel ezelőtti szövegeket átültetem maiakra – vallja Sándor, aki az egyik kiadó versremixpályázatán szeretett bele a műfajba. – Petőfi János Vitézét 438 versszakban fogalmaztam újra. Az így elért magyar rekordot az 566 versszakos Toldival döntöttem meg, melyet a napokban a 636 versszakos Toldi estéjével múltam felül – meséli a termékeny alkotó, aki a három mű 1640 versszakát 25 nap alatt vetette papírra.
Virág Zsuzsa magyartanárnő szerint a versremix által nem sérül az eredeti, sőt új mű születik, ami szövegösszehasonlítás-szinten érdekes lehet. – Az újraalkotó jól bánik a szavakkal, amikor a János Vitézt tanultuk, bevittem a gyerekeknek az új verziót. Tetszett nekik – összegez.
Arany János: Toldi (részlet)
„Hé, paraszt! melyik út megyen itt Budára?”
Kérdi Laczfi hetykén, csak amúgy félvállra;
De Toldinak a szó szivébe nyilallik,
És olyat döbben rá, hogy kivűl is hallik.
„Hm, paraszt én!” emígy füstölög magában,
„Hát ki volna úr más széles e határban?
Toldi György talán, a rókalelkü bátya,
Ki Lajos királynál fenn a tányért váltja?
Zé Zsankó József Sándor: Toldi (részlet)
„Te paraszt nyomd! Melyik út Budára vezető?
Adja e kérdést Laczfi a szemtelenkedő.
Ám Toldinak virtuálisan vágja szívét:
És olyant dobbant rá, hogy kikönyökli mellét.
Még, hogy én paraszt? Panaszból tört ki magából,
Van ki még Úr? E szűkebbre szabott hazá-ból?
Toldi György fix tippként? A csalfa lelkű tesó?
Ő Lajos királynál szolgál, mint nyalakodó.”