Átverés: önként sétálunk a kereskedők csapdájába

„Néhány héttel ezelőtt nem akartam hinni a szememnek. A megszokott sarki boltomban a pénztár mellett számomra megfizethetetlenül magas áron kellették magukat a szupernél is szuperebb skandináv konyhai kések. Az elkövetkező napokban az üdítős polcokra, a gyümölcsök közé, a hűtőpultok ajtajára és sok más helyre is felkerültek a vágóeszköz nagyszerűségét hirdető kisebb-nagyobb reklámok, és a végén már magam is azon kezdtem el gondolkodni, hogy talán mégis venni kellene belőlük. Szerencsére a kasszához érve mindig kiderül, nincs rá pénzem.”

A fenti szavakat Márti, egy 48 éves családanya osztotta meg velünk, akit egy csillaghegyi bolt vásárlócsalogató fogása ejtett kis híján csapdába. A mesteri termékkihelyezés, valamint a kitűnő belső marketing esetével találta szemben magát, és saját elmondása szerint is csupán vékony pénztárcája óvta meg a vásárlástól. Nap mint nap számos kihagyhatatlan ajánlat, eladói, bolti trükk csábít bennünket. Ezek egy részével nincs semmi baj, ám mások alaposan megvezethetik a gyanútlan vásárlót.

A cél egyértelmű: minél intenzívebb pénzköltésre késztetni a betérőket. A kereskedőnek ráadásul alapvető érdeke, hogy ne csak azt vásároljuk meg, amire mindenképpen szükségünk van, de sok más egyebet is. Jó, ha tudjuk, a nemzetközi felmérések szerint a hipermarketekben kosarunkba pakolt termékek több mint ötven százalékát eredetileg nem is akartuk megvenni.

Összeállításunkban sorra vettük a leggyakoribb vevőcsalogató trükköket, valamint körbenéztünk egyéb területeken is – benzinkút, szálloda, termékbemutató –, ahol, ha nem figyelünk, és nem vagyunk tudatosak, akkor bizony sokkal több pénzt hagyhatunk, mint amennyit előre elterveztünk.

Akciós termékek a bűvészkalapban

* Veszteséggel is megéri

Az akciós áru olyan olcsó, hogy azt biztosan csak veszteséggel tudja értékesíteni az üzletlánc. Az ilyen esetben kirótt bírság kifizetése is megérheti, hiszen rengeteg vásárlót csábít a hihetetlenül kedvező ajánlat. Ilyen akció például a termelői ár alatti dinnye nyáron.

* Kifogy a készlet

Az akciós áruból hamar kifogy a készlet. Ám betértünk, ott vagyunk, akkor már bevásárolunk.

* Drága szomszéd

Az akciós áru nem fogyott ki, ám közvetlen környezetébe drága, és legtöbbször igen csábító csomagolású termékek kerülnek – sok esetben nem áll ellen a vevő.

* Csábító útvesztő

Az akciós termékhez hosszú úton jutunk el, közben pedig óhatatlanul is vásárlásra csábulhatunk.

Hátul a lényeg

Mindazon termékek, amelyekre nap mint nap szükségünk van, a legritkább esetben kerülnek a nagy üzletek bejáratához. A cél: a vevő járja be az egész teret, mire eljut a tejhez, kenyérhez, cukorhoz, üdítős- vagy söröspolchoz. Kivételt olykor a frissen sütött pékáru jelenthet, amely illatával ejtheti rabul a vásárlót. A gyümölcsöket, mivel gerjesztik az étvágyat, sok helyütt előrehelyezik, a zöldségespultot pedig gondosan locsolják, hogy az áru frissebbnek látsszon.

* Lassító pontok – jobbkézszabály

A bejárathoz közel sok helyütt helyeznek el úgynevezett lassító pontokat. Ide olyan különleges termékek, újdonságok kerülhetnek, amelyek megállásra késztetnek, feltűnőek. Nem csak a lassító pontoknál, az egész üzletben jellemző, hogy a szem elé, azaz a 80-140 centis sávba teszik a kereskedők a legfontosabb termékeket.

Még egy érdekesség: mivel a vásárlók többsége jobbkezes, ezért az értékesebb áruk általában jobb oldalra kerülnek.

* Andalító zene

Ahogyan a repülőtereken, a jobb szállodák közösségi tereiben, úgy a nagyobb közértekben, szupermarketekben is fontos vendégmarasztaló lehet az andalító, nyugodt zene. Azt üzeni: nyugi, minden rendben, engedd el magad, lazulj el, add át magad az élvezeteknek! Kétségtelen, legtöbbünk számára a pénzköltés is élvezet, sőt egyeseknél stresszlevezető.

* Tojástrükk

Az elmúlt években már Magyarországon is méret megjelöléssel vásárolhatunk tojást. A legkisebb a legolcsóbb, ám ha a kilóra vetített értéket nézzük, akkor a legkisebb akár harminc százalékkal is drágább lehet, mint az L-es méretű tojás. Éppen ezért immár szabály kötelezi a kereskedőket, hogy a kilónkénti árat is tüntessék fel a tojásosdobozokon.

Ez utóbbi kötelezettség ma már az egyéb termékek esetében is kötelező, tehát az adott áru egységnyi költségét ki tudjuk számítani. Jól is tesszük, ha erről nem feledkezünk el – így ki tudjuk választani a számunkra ideális kiszerelést, és ezzel akár egyetlen nagybevásárlás esetén is ezreket lehet spórolni.

Hatalmas bevásárlókocsik

Bár a legtöbb nagy bevásárlóközpontban lehetőségünk van arra, hogy kis kosarat vegyünk a kezünkbe, az ide betérők több mint kilencven százaléka azonban mégis a nagy bevásárlókocsikat választja, igen praktikus okokból. Egyrészt kényelmes, mert nem kell cipelni, másrészt arra ráhelyezhetők a nálunk lévő cuccok, kabátok, táskák. Nem beszélve arról, hogy a kisgyerekek kedvenc tartózkodási helye éppen a kocsik babaülése. Tehát így a kölyökre sincs gondunk.

Minden a bevásárlókocsi mellett szól, amibe aztán pakolhatunk, amennyit csak bírunk. És pakolunk is, mert már önmagában az a hatalmas üres kosár is vásárlásra csábít. Ilyenkor különösen jól jön és önfegyelemre bír az előre felírt lista – már amennyiben igazi jellembajnokként tartani tudjuk magunkat az előzetes tervekhez. A felmérések szerint azonban a vevők több mint kilencvenöt százaléka biztosan mást is vásárol, mint amiért betért a közértbe.

Leértékelés – végkiárusítás

A ruházati boltok örök jellemzője a szezonális leárazás. Jó, ha tudjuk, amint megyünk kifelé az aktuális évszakból, úgy kerül majd egyre kevesebbe az adott termék. Érdemes lehet tehát kivárni, azonban az is lehetséges, hogy mire elszánjuk magunkat, a kinézett termék – vagy méret – kifogy a polcokról.

Néhány évvel ezelőtt elterjedt trükk volt, hogy egyes boltok végkiárusítás felirattal hirdették termékeiket, és az üzlet környékén ezt a lehetőséget szórólapokon is népszerűsítették. Aztán amikor hónapokkal később még mindig végkiárusítás címén lehetett ott cipőt, ruhát, egyebet vásárolni, akkor kezdett gyanússá válni a dolog. A fogyasztóvédő szervezetek több ilyen esetben is eljártak, elsősorban az akciók korrektségét, valamint a nagy kedvezménnyel kínált termékekminőségét vizsgálva. Utóbbi szempontot – beleértve az esetleges garanciális lehetőségeket –, különösen a meglepően nagy kedvezmények esetén nem árt alaposan szem előtt tartanunk.

Illatmarketing – fényterápia

Erőteljes, ám szinte észrevétlen rásegítő lehet az illat. Az agyunk ugyanis a legbelső, legösztönösebb énünkhöz kapcsolja az észlelt szagokat. Nem csoda hát, ha újabban úgynevezett szagkapszulák kihelyezésével is erősítik a komfortérzetünket.

– Az Egyesült Államokban szagmarketingre nyolcvanmillió dollárt, azaz tizenhat-tizennyolc milliárd forintot költenek évente, pedig ez még csak egy gyerekcipőben járó ágazat. Úgy számolnak, hogy tíz éven belül ez az összeg megtízszereződik – nyilatkozta nemrégiben Horváth Gergő, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa.

Különös, pedig igaz, hogy nem csupán az ételek vagy az illat- és tisztítószerek esetében fontos a szaglás. Vegyészek előállítottak már olyan illatokat is, amelyeket a műszaki osztályok környékén permeteznek a levegőbe, másutt a hintőpor ismerős illata kívánja a vásárlókat tudattalanul is a boldog és felhőtlen gyermekkorra emlékeztetni.

Ugyancsak segítheti az eladást a fények használata. A húsokat például célszerű vörös fénnyel megvilágítani, hiszen ez kiemeli, mélyíti az eredeti színt. Az elmúlt hetekben nagy botrányt kavart, hogy bizonyos hústermékeket mesterséges színezékkel festettek meg – ám ez szerencsére elszigetelt jelenség. 

Figyelnek bennünket?

A boltmarketing akkor a legsikeresebb, ha a különféle trükkökkel valóban képesek befolyásolni a kereskedők a vevőket. Éppen ezért egyes áruházakban a pultokba kamerákat helyeznek el, amelyek figyelik, miként reagálunk az áruválasztáskor. A Bors információi szerint Magyarországon ez a fajta kamerás megfigyelés nem létezik, ahogyan az egyik informátorunk mondta: „az anyacég minden lényeges információt megad nekünk, hiszen a vevők hasonló módon reagálnak mindenütt Európában”.