Bár nemzetközi egyezmények tiltják a cetfélék vadászatát, valamint húsuk kereskedelmi forgalomba hozatalát, világszerte válogatott kegyetlenséggel mészárolják le őket.
Természet- és állatvédők elkeseredett harcot vívnak világszerte a cápa- és bálnavadászat ellen. Nem csupán az a gond, hogy ezeket az állatokat levadásszák, hanem a mód is, ahogyan azt teszik. A Sea Shepherd aktivistái által pár éve titokban készített videó megmutatta a világnak azt az embertelenséget, amit a cápavadászok művelnek. A felvételek tanúsága szerint a távol-keleti piacra szánt uszonyokat az alkalmazottak szekercével, késsel vagdossák le a kifogott cápákról, majd a még élő állatokat visszarugdossák a vízbe, ahol a fenékre süllyedve keserves kínok között pusztulnak el. Olyan ez, mintha a levágásra ítélt marháknak először a lábait vágnák le, majd visszadobnák őket az istállókba.
A tét nagyságát és a harc élességét jól jelzi, hogy a drámai hatású dokumentumfilm nyilvánosságra kerülése után Paul Franklin Watson kapitányt bérgyilkosokkal akarták eltenni láb alól. De egy ízben japán bálnavadász hajóról éles kézigránátot dobtak a természetvédőkre, sőt a beszámolók és fotók tanúsága szerint az állig páncélba öltözött japán katonák tüzet is nyitottak a természetvédő hajón tartózkodókra; a kapitány életét csupán a golyóálló mellény védte meg.
A Sea Shepherd mozgalom tagjai sokszor valóban életveszélyes akcióikkal provokálják a bálnavadász hajók legénységét. Az üldözőbe vett, majd utolért feldolgozóhajókra füst- és bűzbombákat hajítanak, vagy éppen a hajócsavart ejtik rabul hálók segítségével.
– Amíg velünk foglalkoznak, addig legalább nem mészárolnak – mondja Watson.
Miközben az Európai Unió illetékesei hosszú vitát folytattak arról, hogy vajon engedélyezhető- e vagy állatkínzás Magyarországon a libatömés, addig az EU-tagsággal nem rendelkező Feröer-szigeteken a férfivá avatási ünnepségsorozat keretein belül évről évre több száz bálnát terelnek a part menti vizekbe, és ott derékig a vízben gázolva valóságos vérfürdőt rendeznek a helyiek. A japán Taiji-öböl vizét pedig évről évre vörösre festi a tradicionális delfinmészárlás áldozatainak vére.
Nem gyógyít az uszony
Kínában tévesen gyógyító erőt tulajdonítanak a cápauszonyból készült ételeknek. Tonnaszámra érkezik az országba az illegális halászatból származó szárított uszony. Borsos árat kérnek érte. De a cápauszonyleves az egész világon elterjedt – különösen a magasabb kategóriájú éttermekben.
