Elárasztja a vízerőmű a brazil vadont

Újra munkagépek dolgoznak a sokat vitatott vízerőmű nagyberuházásán. A Belo Monte az Amazonas menti esőerdő közepén épül. Ha elkészül, ez lesz a világ harmadik legnagyobb, 11 ezer megawatt energiát termelő erőműve a kínai Jangcén épült Három Szoros erőmű és a brazíliai–paraguayi Itaipu után.

A parlament tavaly decemberben engedélyezte a 12 milliárd dolláros beruházást, mert azt remélik, hogy az erőmű megépülése csökkenti majd az ország energiafüggőségét: Brazília szükségletének 11 százalékát fogja adni. Első turbináját 2015-ben, az utolsót 2019-ben helyeznék üzembe.

Csakhogy a környezetvédők úgy vélik: az erőmű megbontja a környék ökológiai egyensúlyát, elönti az indián közösségek által lakott területeket. Az indián őslakosok bíróságon kértek védelmet. Szerintük ugyanis a létesítmény tönkreteszi az esőerdő élővilágát és 40 ezer ember megélhetését, miután eláraszt 500 négyzetkilométert.

Az elsőfokú bíróság igazat adott nekik, mondván: a parlament jóváhagyta ugyan az építkezést, de a törvényekkel ellentétben nem előzetes hatásvizsgálatot követelt, hanem utólagost – indokolta döntését a bíró, elrendelve: csak azután folytatódhat az építkezés, ha a törvényhozás meghallgatta az indiánok képviselőit.

A kivitelező konzorcium fellebbezett, és a legfelsőbb bíróság újra szabad utat adott a beruházásnak. Ez ellen is van jogorvoslat, ám addig tovább folyik a rombolás.

A környezetvédők és az őslakosok bíznak abban, hogy övék lesz az utolsó szó. Érvelésüket egy nemrég megjelent angol tanulmány is alátámasztja. Eszerint a nagy iparosítás és az irtások következtében a jaguárok, tapírok, óriás hangyászok és pókmajmok gyakorlatilag kihaltak Brazília erdőiben, míg más fajok gyorsabban tűnnek el, mint korábban hitték.

A kutatók megállapították: a Brazília atlanti-óceáni partjainál elhelyezkedő erdők egykori területének 90 százaléka már elpusztult a mezőgazdasági célú erdőirtás következtében.