Sokat spórol, aki hazaviszi a hamvakat

A koporsós temetkezés a múlté, a legtöbb ember - jórészt anyagi megfontolásból - ma már az urnás búcsút választja. Csébi Tamás kommunikációs vezető lapunkkal közölte: a fővárosi temetések 70 százaléka urnás, a maradék koporsós.

– Az urnák kiadását a hozzátartozók 6 százaléka kéri, ám e tekintetben is lassú növekedés figyelhető meg. Ennek nagyobb részt anyagi okai vannak, de a kegyeleti kultúra is változóban van. Sokan azért választják például a szórásos temetést, hogy az utódoknak ne legyen gondjuk a sírral - tette hozzá.

Horváth József, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület elnöke a Borsnak elmondta: számos eset azt mutatja, hogy a hamvak hazaszállítása sértheti a kegyeleti jogokat, többek között ezért is kezdeményezik a temetkezési törvény módosítását.

– Többször előfordult, hogy a hamvakat elszállító hozzátartozók teljesen illegális módon maguk ásták el az urnát temetői sírhelyekre. Olyan esetekről is tudunk, amikor a hamvakat kikérő hozzátartozó az elhunyt többi rokona részére nem biztosította a búcsúzás lehetőségét, sértve ezzel kegyeleti jogaikat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon egy férfi azért perelte be a testvérét, mert az nem biztosította kegyeleti jogait. A bíróság megállapította a jogsértést, és kötelezte az urna hazavivőjét a jogsértés megszüntetésére.

Európa legtöbb országában és az Egyesült Államokban is előírják a temetkezési törvények, hogy az elhunytaknak emlékhelyet kell létesíteni, ahol a hozzátartozók leróhatják a kegyeletüket. A javaslatunk lényege az, hogy követhető legyen az elhunyt további sorsa. Bízunk benne, hogy egy kormányrendelet hamarosan rendezi ezt a kérdést - magyarázta az elnök.

A Bors megkeresésére a Magyar Katolikus Püspöki Kar is kifejtette álláspontját. – Az elhunytjaink iránti kegyelet emberségünk egyik legalapvetőbb kifejeződése. Éppen ezért, amennyiben lehetséges, az egyház megadja a végtisztességet. Hogy a katolikus egyház mennyire fontosnak tartja ezt, az is jelzi, hogy az egyház tanítása az irgalmasság testi cselekedetei között tartja számon a halottak eltemetését – közölte Agonás Szonja sajtómunkatárs.

Miközben az urnás temetések száma ugrásszerűen megnőtt, a kegyeleti tárgyakat forgalmazó vállalkozások szinte semmit nem éreznek ennek hatásaiból. Farkas László, az Emléktárgy Kft. tulajdonosa lapunknak úgy fogalmazott: a családok költségvetésében egyszerűen nem maradt elegendő forrás a végtisztesség megadására.

– Korábban általánosnak számított, hogy az emberek a saját temetésükre is gyűjtöttek, a mai kor embere erre már nem tud félrerakni. Mi a 2250 forintos urnától egészen a 72 ezer forintba kerülő Zsolnay urnáig árulunk kegytárgyakat, de valóban az a tapasztalatunk, hogy sokan inkább a temetkezési intézettől kapott műanyag dobozkában viszik haza szeretteik hamvait az emberek, ez nem jelent plusz költséget.