Nap nélkül nincsen élet. Ez az igazság az utóbbi években feledésbe merült, mivel túlnyomórészt a napfény káros hatásairól szólnak a figyelmeztetések. Pedig a napfényre életbevágóan szükségünk van.
A D-vitamint elsősorban a bőr állítja elő, de erre csak akkor képes, ha kellő napsugárzás éri. A rövidhullámú UVB sugarak felelősek ugyanis a D-vitamin termelődéséért.
Kevesen gondolnak arra, hogy a napvédő szerekben lévő fényvédő anyagok viszont ezt megakadályozzák. Aki nyaranta úgy fél a napsütéstől, mint ördög a tömjénfüsttől, aki a legkisebb sugár ellen is fényvédőkkel védekezik, annak a szervezete képtelen előállítani akkora mennyiségű D-vitamint, hogy az kitartson a téli hónapokra is.
A rendszeres, többórás égés a napon vagy a szolárium állandó látogatása nem tesz jót a bőrnek. A napfény mérsékelt élvezete azonban nem káros, és a bőr kollagénrostjait sem töri össze.
Még ha igaz lenne is, hogy a bőrrákért elsősorban a nap a felelős, az sem lenne ok arra, hogy teljesen elkerüljük. A bőrrák kialakulásának veszélye ugyanis jóval alacsonyabb annál a rizikónál, hogy a nap hiánya miatt valamilyen másfajta rákban megbetegszünk, vagy csontritkulás alakul ki.
Figyelemre méltó az a megfigyelés, hogy a melanoma jellemzően olyan testtájakon alakul ki, amelyet nem ér a napfény, például a fenéken vagy a talpon.
További vizsgálatok pedig azt mutatták ki, hogy a szabadban dolgozó emberek ritkábban kapják meg ezt a betegséget, mint azok, akik
napjaikat az irodában üldögélve töltik.
Aki órák hosszat heverészik a napon egy déli országban a medence partján vagy biciklitúrára indul a hegyekbe, annak természetesen védenie kell a bőrét az UV sugarak ellen.
Aki azonban még a mindennap használatos krémek közül is fényvédőset választ, annak azt is tanácsos átgondolnia, hogy az általánosan használatos fényvédő anyagok allergiát válthatnak ki, hormonhoz hasonló hatásuk lehet, sőt akár rákot is előidézhetnek.
A legjobb házi szerek leégés ellen
Túró: kivonja a hőt a bőrből, és elősegíti a gyógyulást. Kenjük fel a hűtőből kivett hideg túrót ujjnyi vastagon a leégett bőrfelületre. Ha megszáradt, nedves kendővel óvatosan töröljük le, és szükség esetén kenjünk fel egy újabb réteget. A túrót csak ép bőrre kenjük fel, hólyagképződés vagy nyílt sebek esetén forduljunk orvoshoz!
Aloe vera: a levél belsejéből kifolyó kocsonyás, színtelen gél megnyugtatja a bőrt, csillapítja érzékenységét és fertőtlenít. Főként napégés és könnyebb égési sérülések esetén bevált szer. Az aloét mi magunk is nevelhetjük cserépben.
Tea: A leégett bőrt borogassuk hideg fekete teával, hatóanyagai ugyanis kivonják a hőt a bőrből, illetve elősegítik a bőr regenerálódását. Belsőleg fogyasztva is fokozzák a bőr védelmét az UV fénnyel szemben.
Uborka: hűt és enyhít. Hosszában vágjuk csíkokra, és naponta többször borogassuk be vele a leégett bőrt.
Almaecet: enyhíti a leégést és serkenti a bőr regenerálódását. Ha már a leégés első jeleinél alkalmazzuk, a gyümölcs- vagy almaecet gyakran segít elkerülni a rosszabbodást. Az érintett bőrfelületet kenjük be ecettel vagy borogassuk be vele. Nagyon érzékeny bőrnél hígítsuk vízzel. Az ecet egyben fertőtlenítő hatású is.
Teafaolaj: hígítás nélkül felkenhetjük a bőrre. Kiváló szer napégés ellen, és erőteljes fertőtlenítő is. Mivel a leégés általában nagyobb bőrfelületet érint, belekeverhetjük testápolóba vagy napozás utáni szerbe is.
