Mennyi pénz egy élet? - 2. rész - Egy magyar férfi 250 millió forint reményében rendezte meg a saját halálát, az öngyilkos merénylők olykor néhány száz dollárért is ölnek, miközben a tengeri kalózok milliárdokhoz jutnak az elrabolt hajósokért cserébe. Meg lehet-e határozni, hogy mennyit ér az emberi élet? Ennek jártunk utána.
600 millió vigasztalta a víg özvegyet Az eset persze nem egyedi. Két évvel ezelőtt egy görög származású fogorvos, bizonyos Neil Maclaren Jordániában rendezte meg saját végzetes autóbalesetét, amelyet követően a vigasztalhatatlannak tűnő, ám a valóságban nagyon is víg özvegynek csekélyke 600 millió forintnyi összeget fizetett ki a biztosító. Ám ekkor – egy lefülelt telefonhívásból – kiderült, hogy a „halott” álnéven Skóciába utazott. Az ilyen próbálkozások jó része egyébként kiderül, elsősorban azért, mert az elkövetők előbb-utóbb hibáznak. Az új személyiséggel kezdett új élet rendkívüli érzelmi próba elé állítja az érintetteket, akik kénytelenek minden baráti, emberi kapcsolatukat megszakítani. Ezt a terhet csak nagyon kevesek képesek elviselni, ám jó néhányan megpróbálják.
10 hazai csalás lepleztek le
2008 októberében például rövid időn belül tíz hazai csalást leplezett le a rendőrség: a gyanúsítottak mind nagy értékű életbiztosítást kötöttek, majd hamis papírokkal igyekeztek bizonyítani a halál bekövetkeztét. Előfordult, hogy egy húszmilliós biztosításra szerződött férfi halálát a felesége hamisított boncolási jegyzőkönyvvel próbálta bizonyítani – természetesen mindhiába.
Csak kevesen tudják, hogy a hasonló cselekményekért idehaza akár tíz év is kiszabható.
A lapunknak nyilatkozó biztosítási szakemberek szerint közvetlenül a rendszerváltás után Magyarországon az életbiztosításokkal elkövetett csalások nagy részét mégsem a biztosítottak, hanem az üzletkötők követték el – mégpedig sorozatosan. A kilencvenes évek elején ugyanis a társaságok a jutalékot azonnal kifizették. Így sok ügyeskedő hamis nevekkel – előfordult, hogy ezeket temetőkben, sírokról olvasták le – álszerződéseket kötött, az első havi díjat maga befizette, a felvett jutalékokkal pedig az első hónap végén lelépett. Mire kiderült, hogy a biztosítás mögött nincs hús-vér ember, akár fél év is eltelt.
Enyhítheti a gyászt a kártérítés
Legendássá – vagy inkább hírhedtté – vált szakmai berkekben az az üzletkötő, aki 1997 első negyedévében egymaga csaknem 50 millió forint szervezési jutalékot zsebelt be, de persze a biztosítók sosem verték nagydobra, ha átverték őket. A Bors úgy tudja, hogy a kilencvenes évek közepén a fiktív életbiztosításokkal elkövetett csaláskár összességében elérte az egymilliárd forintot. Nem véletlen, hogy a biztosítók ma már csak két-három év elteltével fizetik ki a teljes jutalékot az üzletkötőiknek. Persze hogy mennyit ér az emberi élet, azt nem csupán az életbiztosítások árazzák be. A különféle terrorcselekmények, valamint nagy üzemi balesetek után kifizetett kártérítési összegek azt mutatják, hogy minden eset más ugyan, ám a nemzetközi gyakorlat szerint ilyenkor 50 millió forint körül jár a leggyakrabban megállapított összeg. Hosszas huzavona után ennyit kaptak azok a rokonok, akik 1986-ban egy berlini diszkóban elkövetett robbantás során veszítették el hozzátartozóikat. Később egyértelműen kiderült, hogy a La Bellében elkövetett merénylet mögött Líbia állt. A 160 áldozatnak összesen 35 millió dollárt fizettek ki, ez személyenként mintegy 48 millió forintnak felel meg.
