Egyesek szerint tudományos mérföldkő, mások szerint pénzkidobás. Háromszázmillió dollárért tíz év alatt 2400 méter mélyre juttatták azt a neutrinoteleszkópot, amivel a Föld mélyén kutatják a sötét anyagot.
Sajátos módon a Föld mélye felé hatolva keresik a tudósok a válaszokat a vi- lágűr titkaira. Az Antarktisz jegében 2400 méter mélyre hatolva helyezték üzembe a világ legnagyobb neutrino-teleszkópját, amellyel parányi részecskéket igyekeznek majd befogni.
Mindez – állítják a szakemberek – azért fontos, mert a neutrinók adhatják a megfejtési kulcsot a világegyetemet legnagyobb mértékben kitöltő – feltételezett – sötét anyagra.
A világűrből hozzánk érkező neutrino anélkül képes áthaladni a földfelszínen, hogy akár egyetlen atommaggal is ütközne. Így aztán, ennek a „végtelenül” parányi részecskének a jelenlétére csak közvetett hatásokból következtettek sokáig a tudósok. Mindeddig 14 neutrinoészlelésről tudunk, ám a Jégkockának (IceCub) elnevezett különleges neutrino-teleszkóp az Antarktisz alatt máris több száz neutrinót „befogott”.
– Ezek a részecskék azért fontosak, mert ha megismerjük a származási helyüket, vagyis hogy honnan érkeztek a Földre, akkor sokat megtudhatunk a világegyetemben zajló, számunkra láthatatlan folyamatokról – hangsúlyozta az új-zélandi Jenni Adams a legutóbbi részecskefizikai világkonferencián.
A háromszázmillió dolláros projektbe a világ harmincegy országa delegálja azt a csaknem 300 tudóst, akik az elkövetkező években a befogott neutrinók segítségével indulnak itt a földön galaxisutazásra.
Hogy mi az értelme?
– Ha engem kérdez, abszolút semmi! – választ lapunknak Egely György gépész-fizikus, a Magyar Para-Kutatási Társaság egykori elnöke. A feltalálóként is ismert, ellentmondásos megítélésű tudós felháborítónak tartja, hogy ilyen kutatásokra dollárszázmilliókat költenek el.
– Szerinten nagyon is hasznos a neutrinokutatás, hiszen a galaxisok ott jöttek létre, ahol a legtöbb volt a neutrino. Minden kutatás hasznot hozhat az emberiségnek, ezért nem tudhatjuk, megérte-e belefektetni a pénzt – véli E. Kovács Zoltán, a Kecskeméti Planetárium csillagásza.
Amúgy a sötét energia és a sötét anyag meglétét is számos tudós vitatja, mondván, már az egész kiindulás hamis. Ugyanakkor igaz, azt is bolondnak nézték, aki először kijelentette, hogy a Föld nem lapos, Giordano Brunót pedig máglyára vetették, mert azt állította, a látható csillagok valójában napok, és körülöttük bolygók keringhetnek.
Annyi bizonyos, hogy a Jégkocka után immár a Földközi-tengeren is építik az európai mélytengeri neutrinotávcsövet. Már neve is van: KM3NeT. Hogy a remélt neutrinoészlelések közelebb visznek-e bennünket a világ kialakulásának titkaihoz, az egyelőre legalább annyira kétséges, mint hogy egyáltalán létezik-e sötét anyag.
