Vasrúddal szúrták át a vámpírok szívét

Vajon mi vezethette az embereket arra, hogy elhunyt társuk szívét vasrúddal átdöfjék? S mi célt szolgálhatott az a különös szokás, miszerint az elhalálozott szájába tégladarabot tegyenek?

A válasz mindkét esetben ugyanaz: a vámpírkultusz. Akiről azt gondolták, poraiból feltámadva visszajárhat majd, hogy éjszakánként ne csak kísértsen, de vérszívóként támadjon az élőkre, annak ily módon gyalázták meg holttestét.

Mindez nem regényekben fogant gondolat, hanem nagyon is valóságos gyakorlat volt néhány száz éve. Ezt bizonyítják azok a leletek, amelyekre nemrégiben bukkantak Bulgáriában.

A hétszáz éve élt férfiak mellkasából vaspálca állt ki. Mint Bozsidar Dimitrov, a bolgár Nemzeti Történeti Múzeum igazgatója elmondta, az elhunytakat többször hasba és mellkasba szúrták, hogy megakadályozzák vámpírrá válásukat. Ez a szokás a középkori Bulgária egész területén elterjedt, az országban eddig több mint száz középkori vámpírsírt tártak fel.

A vámpírkultusz a reneszánszát éli, a témában több millió regényt adnak el világszerte. De vajon léteztek-e valaha igazi vámpírok? Olyanok, akik más emberek véréből táplálkoztak, és harapásukkal vagy elpusztították áldozataikat, vagy őket is vámpírrá változtatták – teszik fel a kérdést sokan.

A korabeli feljegyzések Európa számos pontján számolnak be vámpírészlelésről. Franciaországban, Itáliában és Skóciában is sokan látni véltek olyan embereket, akik véres arccal, félelmetes, kiálló fogakkal bolyongtak az éjszakában, és – tartja a legenda – ezek az alakok úgy féltek a fénytől, mint az állatok a tűztől.

Két esztendővel ezelőtt óriási szenzációt keltett, hogy Matteo Borrini és munkatársai egy téglával kipeckelt szájú nő maradványaira bukkantak Velencében. Sokak szerint ez a lelet újabb bizonyíték a középkori vámpírkultuszra, mások azonban mindezt olcsó szenzációkeltésnek tartják, és váltig állítják, hogy a tégla véletlenül eshetett a nő szájába.