Régóta vágyik az ember az örök életre, de aligha úgy képzelte, hogy egy virtuális térben talál rá. A népszerű közösségi portálokon keringő halottak száma évente kétszázezerrel nő.
Több millió halottja van már a Facebooknak. Nem azokról van szó, akik annyira rabjává váltak, hogy chatelés közben még enni-inni-aludni is elfelejtettek, hanem azokról, akik úgy távoztak az élők sorából, hogy nem törölték profiljukat. A Twitter, a Gmail és az AOL automatikusan törli a fiókot, ha tulajdonosa bizonyos ideig nem lépett be, a Facebook azonban valamiért ragaszkodik halott tagjaihoz is. Ha az elhunyt még életében nem gondoskodott arról, hogy valaki a halála után törölje a profilját, a rendszer csak akkor hajlandó ezt megtenni, ha közeli hozzátartozók hivatalos okirattal igazolják a halálesetet. Igaz, az új adatlap bevezetése óta legalább arra van lehetőség, hogy az elhunyt oldalát emlékoldallá alakítsuk.
A tavaly karácsonykor elhunyt Mary Zsuzsi profilját is emlékoldallá változtatták a barátai. Az énekesnő üzenőfalára továbbra is érkeznek a különféle, még életében aktivált alkalmazások üzenetei, ám ezt a sorozatot időnként megtöri egy-egy virágcsokor. Azok fejezik ki így szeretetüket, akiknek hiányzik. Gyermekei apja azonban még csak nem is látta a virtuális sírkövet.
– Én valóságosan emlékezem rá – jelentette ki kérdésünkre Klapka György. – Nemsokára elkészül a sírköve, augusztusban találkozunk a Fiumei úti temetőben azokkal, akik szerették őt. Sokan vannak.
A szemfüles webfejlesztőknek köszönhetően maga az elhunyt is üzenhet halála után az interneten, ha még életében aktivált ilyen szolgáltatást. Felköszöntheti szeretteit a születésnapjukon, kínos, életében rejtegetett titkokat vagy kedvenc életbölcsességeit, receptjeit oszthatja meg hozzátartozóival a túlvilágról. Egy másik fejlesztés elkészíti virtuális másunkat fényképeink, hozzászólásaink alapján, és ismerőseink számára olyan üzeneteket készít, amilyeneket mi küldenénk – ha élnénk.
– Nekem két elhunyt ismerősöm van a Facebookon, és ez elég furcsa – mondta Streicher Márta vállalkozó. − Ha valaki végleg elmegy, megpróbálom elfogadni a halálát. Utólag nem kínzom magamat azzal, hogy nézegetem a fényképeit. Engem zavar, kellemetlen érzés, ha megpillantom halott ismerőseim képét a közösségi oldalon. Mégsem törlöm a profiljukat. Az olyan végleges lenne: mintha még egyszer megölném őket.
Néha jó, néha rossz
Bimbó Melinda pszichológus szerint az, hogy a közösségi oldalakon közös ismerősökkel együtt gyászolunk, megkönnyíti a halállal, veszteséggel való megbirkózást.
– Az emlékoldal fontos szerephez juthat a hozzátartozók gyászmunkájában. Az ismerősök itt leróhatják kegyeletüket, elbúcsúzhatnak a halottól, kifejezhetik részvétüket. A hozzátartozóknak jólesik, mennyien szerették az elhunytat, az ismerősök támogatása erőt ad. A személyes üzenetek váltásakor olyan kapcsolatok is szövődhetnek, amelyek lehetőséget adnak a gyászolóknak történetük végigmondására, erős érzelmeik, emlékeik megosztására. Ez sokszor a másik felet is önfeltárásra készteti. Megtapasztalhatja, hogy mindaz, amit máskor talán kórosnak tartanánk – tompaság, érdektelenség, sírásban vagy épp veszekedésben feltörő indulatok, különös álmok stb. –, teljesen rendjén való folyamat állomásai.
A pszichológus azt azonban nem tartja jónak, ha a hozzátartozók úgy tesznek, mintha az elhunyt még élne, hiszen a gyász egyik kulcsmozzanata, hogy a gyászoló tudomásul veszi: elhunytja nem hív, nem ölel magához, és nem jelentkezik az interneten. A már elhunyt ismerősöktől érkező friss üzenetek éppen a halál véglegességével mennek szembe, így a valóságot tagadják, és ez megnehezíti az elhunyttól való elköszönés folyamatát.
Nem örökölhető a profil
A közösségi oldalak bejegyzései, képei, jegyzetei szellemi tulajdonnak számítanak, így örökösödési kérdéseket is felvetnek. A Mashable amerikai hírportál szerint Nebraskában olyan törvénytervezeten dolgoznak, amely szerint a közösségi oldalak fiókjai vagyontárgyak, és végrendeletben lehet rendelkezni sorsukról.
− A magyar öröklési jog nem sorolja a hagyatékhoz az örökhagyó elektronikus fiókjait, ingyenesen és sokszor anonim módon igénybe vett online szolgáltatásokhoz való hozzáférését – tudtuk meg Zengődi Zsolt ügyvédtől. – Ennek egyik oka az, hogy egy ingyenes Facebook- vagy Twitter-fióknak önmagában vagyoni értéke nincs. Az esetleges névtelenség miatt az sem egyértelmű, hogy az adott fiók valóban ahhoz a személyhez tartozik-e, akinek a nevét viseli. Ennek ellenére a legtöbb szolgáltató az örökös levelére – a halotti anyakönyvi kivonat másolata mellett – hozzáférést enged a fiókhoz.
