Csődbiztos jön a bedőlt hitelesekhez?

– A külföldön már bevált rendszert kellene Magyarországon is megvalósítani – mondta a Borsnak Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. Információink szerint a kormánynak tetszik is az ötlet.

– Azok a családok, amelyek már nem tudják törleszteni a lakáshiteleiket, kérhetnének segítséget az államtól. A csődbiztos felvenné velük a kapcsolatot, átnézné a család pénzügyi helyzetét. Megtervezné, miként lehetne újratárgyalni a hitelt a bankkal, hogyan lehet létrehozni a könnyített törlesztést. Persze ebben a pénzintézeteknek is partnereknek kell lenniük, különösen, hogy a mi ötletünk szerint például öt év után – megfelelő együttműködés esetén – szó lehetne arról, hogy elengedjük a hitel hátralévő részét – mondta Harrach.

A vagyongondnokok – akiket az adósoknak kell kérniük – az utolsó fillérig kiismerhetik a család vagyoni helyzetét, és beleszólhatnak abba is, hogy egy nagyobb tételt adjanak el a családi vagyonból, vagy éppen ne vegyenek meg valamit.

– A rendszer kiépítése azonban hosszú idő, hiszen ki kell képezni a szakembereket – tette hozzá Harrach, aki szerint a vagyongondnokok a pénzügyi vagy a szociális területről kerülhetnek ki. Országszerte pár száz biztos kellene, akik évente legfeljebb tizenötezer családnak segítenének. Horváth András közgazdász szerint válság idején kockázatos ezt bevezetni.

– A csődbiztosi rendszer Angliában vagy Dániában jól működik. Ám ott a hitelesek négy százaléka úszik reménytelen adósságban. Magyarországon ez nagyjából 18-20 százalék.

Hogyan működik külföldön?

A nem fizető adós lakását az eredeti ár 20-35 százalékáért megveszi az állam. A ráta az ingatlan értékétől és a család anyagi helyzetétől (például az egy főre jutó havi jövedelem nagyságától) függ. A csődbiztos segítségével ezt az összeget 10-15 év alatt visszafizeti a család, a bank pedig elengedi a fennmaradó tartozását. A keletkezett veszteségen az állam és a bank osztozik.