Kétszer annyian játszanak ötös lottót, külföldről is egyre többen jönnek Magyarországra csak azért, hogy minden idők második legnagyobb lottónyereményét elvigyék.
Mindenki azt latolgatja, milyen szisztémával lehetne elvinni a minden gondot megoldó közel négymilliárd forintos nyereményt.
– Sokan családi számokkal, dátumokkal játszanak, de több százan próbálnak szerencsét az előző héten sorsolt nyerőszámokkal, a játékmező első és utolsó öt számával, „mesebeli” számokkal, mint például az 1, 3, 7, 13, 21 – tudtuk meg Tulik Ágnestől, a Szerencsejáték Zrt. szóvivőjétől.
– Nagyon népszerűek a különböző minták: a játékmező négy sarka és közepe, az egyes sarkoktól (jobbra, balra, le vagy föl) induló számok és a játékmezőt alkotó négyzet átlói mentén elhelyezkedő számok is.
Bár sokan ajánlanak különféle lottóprogramokat, hibapontos rendszereket, az esély arra, hogy valakinek ötöse legyen, közel egy a 44 millióhoz. Egészen pontosan 43 949 268 variáció lehet az öt számra, tehát az 1, 2, 3, 4, 5-tel matematikailag ugyanakkora esélye van valakinek, mint bármilyen más öt számmal. Botos Barnabás vitatja ezt: ő valósággal megszállottja a különféle lottószisztémáknak.
– Három egymás melletti szám kihúzásának például az én számításaim szerint minimális az esélye. De a legfontosabb, hogy a számokat szét kell választani párosra és páratlanra.
Így hat alapvariációban lehet megjátszani azokat – vélekedik a férfi, aki büszkén meséli, hogy annak idején Németországban 7300 márkát nyert a hatos lottón, ám hazánkban az ötösön hármasnál nagyobb nyereménye még nem volt.
A halmozódás szabályai szerint, ha novemberig nem lesz telitalálat, akkor az alsóbb nyerőosztályokban osztják szét a nyereményt: a hármasok és a négyesek között 10–10 százalékát, míg a fennmaradót a kettesek között.
