Először mutatják meg a nyilvánosságnak az angol királynő gyönyörű tiaráját, nyakláncait, amelyek díszítôköveit egyetlen gyémántból készítették. A Cullinan gyémánt története egy évszázada kezdődött.
Több mint háromezer karátos drágakőre bukkantak 1905-ben Dél-Afrikában, de először félredobták, mert azt hitték, értéktelen. A szakértők később megvizsgálták, és rájöttek: a nagy darab kő valójában gyémánt. A nevét a bánya igazgatójáról kapta, és háromszor akkora volt, mint a valaha talált legnagyobb drágakő.
A leletet Edward királyhoz küldték a Buckingham-palotába, ahol két éven át porosodott a kincstárban. Az ékszerészek úgy vélték, a Cullinan túl nagy ahhoz, hogy darabokra lehessen vágni. A követ 1907-ben Norfolkba vitték, hogy a királyi család tiszteletére ékszereket csiszoljanak belőle. Első alkalommal a Cullinan kicsorbította a szerszámot, amellyel ketté akarták hasítani. Nyolc hónapi csiszolás után az ékszerész kilenc hatalmas gyémánttal és kilencvenhat apró briliánssal állt elő. A két legnagyobbat beépítették a koronába és a jogarba, a többit a királynénak és Edward király sógornőjének adták. Majd Erzsébet kapta meg, és ma is viseli azokat.
