Közösen perelnek a devizahitelesek

Egy 1993-as Európa Tanácsirányelvre alapozza keresetét a DÉSZ. Eszerint Európában nem tartalmazhatnak kedvezőtlen, jó erkölcsbe ütköző feltételeket a kölcsönszerződések.

– Három évvel később olyan törvényeket hoztak, amelyek szabad kezet adnak a bankoknak. Így tudták egyoldalúan módosítani a szerződéseket – magyarázta dr. Bense László Erik ügyvéd, a pertársaság jogi képviselője. Kiemelte: a Kúria polgári kollégiuma is hivatkozott egy 2011-es véleményében az Európa Tanács irányelvére.

– Több mint hétszáz szerződésre látunk rá. Ezek alapján döntöttünk úgy, hogy a pertársaságok közül elsőként megindítjuk az eljárást – mondta Tilk László Géza, a szervezet elnöke. Hozzátette: sokakat már a kilakoltatás fenyeget, ezért sem mindegy, hogy a perköltségek így nem egy-egy személyt terhelnek.

Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke volt Magyarországon az első, aki bíróságon tudta érvényesíteni az igazát devizahitelével kapcsolatban. A Szegedi Ítélőtábla másodfokon is kimondta: tisztességtelen, hogy a bank vételi árfolyamon folyósította a hitelt, majd a törlesztést eladási árfolyamon számolta. Ő azonban nem bízik a pertársaságokban.

– Nincs az a bíró, aki egyszerre több száz ember ügyét el tudná bírálni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a kormány feladata, hogy kötelezze a bankokat a peren kívüli megegyezésre, hiszen nyílt törvénysértést követtek el – jelentette ki Kásler. Hozzátette: feljelentést tesz, amelyben számos bizonyíték támasztja alá, hogy törvénytelenek a devizahiteles szerződések.