Sokba kerül a bank elleni per

Kásler azért perelt, mert bankja vételi árfolyamon folyósította számára a hitelt, ám a törlesztést már eladási árfolyamon számította ki. Ez átlagosan kétszázaléknyi különbözetet jelenthet a bank javára.

Nem mindenki érintett

– A közjegyzői okiratból vagy a kölcsönszerződésből derül ki, hogy az ügyfélnek vételi vagy eladási értéken számolják-e fel a költségeit, ebből lehet kiindulni – mondta el a Borsnak Szokolyai Zsolt, Kásler ügyvédje. – Különböző adatok vannak arra, hogy hány ember járhatott hasonlóan, nagyjából 300 ezer ilyen ügy lehet. Értelmetlen lenne azonban leterhelni a bíróságokat ennyi perrel. Inkább a törvényhozóknak kellene fellépniük az egész devizahitel-rendszer ellen. Ehhez viszont még kell néhány hasonló ítélet. A mostani eljárásnak sincs még vége. A bíróság kimondta ugyan, hogy visszajár a különbözet, de hogy pontosan mennyi, arról ezután döntenek – magyarázta az ügyvéd. Kásler úgy számolta: 300–500 ezer forintot kap vissza.

Mikor lehet perelni?

– Minden eset egyedi, így minden adósnak magának kell eldöntenie, perel-e. Magas a perköltség, és közben ugyanúgy fizetni kell a havi törlesztőrészletet is. Ez pedig nagyon megterhelő – mondta Lénárd Mariann. A Banki Hitelkárosultak Egyesületének vezetője úgy tapasztalta, eddig többnyire az perelt, aki már nem tudta a törlesztőrészletét fizetni. Ebből következik, hogy kisebb összegű hitelnél nem feltétlenül érdemes perre menni. A nagy összeggel tartozók viszont ingatlanuk magasabb értéke miatt nem élhetnek majd a perköltségmentességgel.

Felülvizsgálat várható

A Kásler ügyében ítélkező Szegedi Ítélőtábla jogerős döntése láthatóan váratlanul érte a bankszektort. Több banknál is érdeklődtünk, mindannyian a Bankszövetségtől várják a választ, ám hiába, mert ott egyelőre semmit sem mondanak. Mint arról beszámoltunk, a perben érintett pénzintézet, az OTP felülvizsgálati kérelmet ad be a Kúriához, ennek azonban a konkrét ügyben halasztó hatálya nincs.