Mindennek felment az ára az ÁFA-emelés miatt

Mostantól él az új alaptörvény

Január elsejével életbe lépett Magyarország új alkotmánya, amelynek egyik legfőbb változása, hogy az ország hivatalos elnevezése Magyar Köztársaságról Magyarországra változik. Az alaptörvényt áprilisban, heves belföldi és külföldi tiltakozás ellenére fogadta el a kormánypárti kétharmad. Az alkotmány - amelyet alaptörvénynek hívnak - a Nemzeti hitvallással kezdődik, egyben érvényteleníti az 1949-es alkotmányt. Az ország átnevezése az átlagemberek életét nem befolyásolja, ugyanis sem a bankjegyeket, pénzérméket és sem a hivatalos iratokat nem kell kicserélni. Az alapvető jogok között újdonság, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, tiltja a klónozást és leszögezi: házasság csak férfi és nő között jöhet létre. Mostantól mindenkinek joga van a személye, illetve tulajdona elleni támadás elhárításához. A nagykorú gyermekeknek ezentúl alkotmányos kötelességük gondoskodni rászoruló szüleikről. Ezentúl négy év helyett öt éves ciklusra választják az önkormányzati képviselőket és a polgármestereket. A Legfelsőbb Bíróságból Kúria lett, amelynek elnökét immár kilenc évre választják meg szemben az eddigi hattal. Az eddigi néggyel ellentétben mostantól csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa.