Jó néhány neves kutató szerint vakvágányon mozog, számos kérdésre képtelen választ adni a hivatalos evolúciótan mégis ragaszkodik elavult téziseihez. Pedig az iskolában manapság tanított fejlődéstörténet sok más mellet nem ad magyarázatot arra, hogy az ember miért veszítette el a szőrzetét, miért működik pazarlóan a só- és vízháztartásunk, vagy miért hasonlítunk oly sok téren a vízi emlősökre, ha a szavannákról származunk. Már létezik egy elmélet, amely rengeteg kérdőjelet eltüntet az emberiség régmúltjából
Az emberi evolúció jövője
Kérdésünkre Dr. Miklósi Ádám, az ELTE Etológiai Tanszékének vezetője elmondta, az emberi faj evolúciós jövője kiszámíthatatlan. Annyi valószínűsíthető csupán, hogy az eddig egymástól elszigetelten fejlődő emberi rasszok a globalizációs folyamatban eltűnnek, néhány évszázadon belül egy teljesen egységes populáció jöhet létre.
Mindez azért rendkívül érdekes, hangsúlyozza a szakember, mert egy-egy faj akkor életképes, ha sokféle irányban nyitott a fejlődésre, illetve sokféleképpen tud reagálni a külső körülményekre. Mint egy százoldalú dobókocka, amely számtalan megoldást kínál. Ám ha az emberiség elveszíti sokszínűségét, genetikai, nyelvi sokrétűségét, akkor a dobókocka csupán négy vagy hatoldalú lesz, és nagy kérdés, ez a csökkentett számú lehetőség vajon mennyiben jelent genetikai, evolúciós védelmet a kihívásokkal szemben.
Miklósi Ádám szerint óvatosan kell bánni az evolúciós elméletekkel: „Ha a szavanna-elmélet recseg-ropog, akkor a többi még inkább!" A kevés kézzelfogható lelet miatt olyan ez, mintha egy 10x10 méteres kockaformájú puzzle-t akarnánk kirakni úgy, hogy csak öt-hat piciny elemét ismernénk. Történhetett így, történhetett úgy, csaknem minden elmélet mellé és ellene is ugyanannyi érv felsorakoztatható.
A vízimajom-elmélet…
…azt feltételezi, hogy valamikor a csimpánztól történt elválás után, de még az ausztralopitecuszok megjelenése előtt (tehát több millió évvel ezelőtt) az emberszabásúak egy csoportja különböző véletlenek – közöttük geológiai változások – miatt kiszorult a hagyományos erdei élőhelyeiről és egy-kétmillió évet egy tengerrel körülvett szigeten töltött, ahol az egyetlen lehetősége az volt, hogy a tengerparton, illetve a tengerben keresse, szerezze a táplálékát. Ezzel kezdett áttérni a tengeri emlős életmódra.
Forrás: Dr. Csányi Vilmos: Az emberi természet c. könyve
Kérdésünkre Dr. Miklósi Ádám, az ELTE Etológiai Tanszékének vezetője elmondta, az emberi faj evolúciós jövője kiszámíthatatlan. Annyi valószínűsíthető csupán, hogy az eddig egymástól elszigetelten fejlődő emberi rasszok a globalizációs folyamatban eltűnnek, néhány évszázadon belül egy teljesen egységes populáció jöhet létre.
Mindez azért rendkívül érdekes, hangsúlyozza a szakember, mert egy-egy faj akkor életképes, ha sokféle irányban nyitott a fejlődésre, illetve sokféleképpen tud reagálni a külső körülményekre. Mint egy százoldalú dobókocka, amely számtalan megoldást kínál. Ám ha az emberiség elveszíti sokszínűségét, genetikai, nyelvi sokrétűségét, akkor a dobókocka csupán négy vagy hatoldalú lesz, és nagy kérdés, ez a csökkentett számú lehetőség vajon mennyiben jelent genetikai, evolúciós védelmet a kihívásokkal szemben.
Miklósi Ádám szerint óvatosan kell bánni az evolúciós elméletekkel: „Ha a szavanna-elmélet recseg-ropog, akkor a többi még inkább!" A kevés kézzelfogható lelet miatt olyan ez, mintha egy 10x10 méteres kockaformájú puzzle-t akarnánk kirakni úgy, hogy csak öt-hat piciny elemét ismernénk. Történhetett így, történhetett úgy, csaknem minden elmélet mellé és ellene is ugyanannyi érv felsorakoztatható.
A vízimajom-elmélet…
…azt feltételezi, hogy valamikor a csimpánztól történt elválás után, de még az ausztralopitecuszok megjelenése előtt (tehát több millió évvel ezelőtt) az emberszabásúak egy csoportja különböző véletlenek – közöttük geológiai változások – miatt kiszorult a hagyományos erdei élőhelyeiről és egy-kétmillió évet egy tengerrel körülvett szigeten töltött, ahol az egyetlen lehetősége az volt, hogy a tengerparton, illetve a tengerben keresse, szerezze a táplálékát. Ezzel kezdett áttérni a tengeri emlős életmódra.
Forrás: Dr. Csányi Vilmos: Az emberi természet c. könyve
A bonobó és az ember: szex szemtől szemben
Agyunk akár a delfineké!
Harle Tamás
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom 
