A Kék Golyó utca megannyi története

A budai oldalon, a 12. kerületben, Krisztinavárosban lépten-nyomon érdekes és furcsa utcanevekkel találkozhatunk, de az egyik legismertebb a Kék Golyó utca. A Déli pályaudvarral párhuzamosan futó utcában találjuk az Országos Onkológiai Intézetet; a főváros leginkább erről az intézményről ismeri az utcát.

De a múltban, egészen másról volt híres; mégpedig egy ismert vendégfogadóról, amit "Zum Blauen Kugel"-nek, vagyis fogadó "a Kék Golyóhoz" hívtak. Az utca erről kapta a nevét, de azért több eredettörténete is van ennek a közterületnek.

Az említett vendégfogadó a 18. század közepén nyitott meg, és mintegy 200 éven át működött. Homlokzata a Városmajor utcára nézett, a sarkán pedig látható volt egy nagyméretű, befalazott, kékre festett kőgolyó. A golyó eredetéről már akkor keringtek legendák a kerületben. Egyesek szerint a római korból maradt fenn, mások szerint egy ágyugolyó a török megszállás idejéről.

A történeti iratok szerint azonban a kék golyó egyrészt a régi fűszerárus kalmárok cégéréről származik. Az indigógolyócskákat szimbolizálta, amelyeket máig kékgolyó néven árusítanak a festékboltok. Minden régi, hagyománykövető bolt ezt használta cégérül. Másrészt "A királytól, adózás fejében kapott italmérési jog jelvényeként egy kék erszény szolgált, ennek leegyszerűsített változata volt a kék golyó" - olvasható a hegyvidekujsag.hu oldalán.

A németül Bierkugelnek, vagyis Sörgolyónak nevezett szimbólum hamar elterjedt, és Európa-szerte azt jelezte, hogy a hely tulajdonosa törvényesen, a királynak adót fizetve üzemelteti a csapszéket. A vendéglő 1904 őszéig működött a házban. A fenti képen látható Kékgolyó Vendéglő (ma már banképület) emlékét egy tűzzománc tábla őrzi, melyet Stefániay Edit készített. A táblát a sarkon lévő kis parkban lehet megnézni, Laborcz Ferenc 1965-ben készült alkotása, a Halas fiú szobra mellett.

Másodlagos forrás: Hegylakomagazin.hu