A piros borítéktól a házi oltárig - Így érkezett el a tigris hátán a Holdújév

A holdnaptár szerint a Holdújév idén a tigris évét hozta el. Ez azt jelenti, hogy akik 2010, 1998, 1986, 1974, 1962, valamint 1950-ben és így tovább... születtek, azoknak igazán szerencsés lesz ez az évük. A tigris egyébként az egyik legméltóságteljesebb teremtménye az állatövek szerint jelölt tizenkét esztendőnek, így a bátorság, a kitartás és az erő szimbóluma. És mivel megérdemli az ünneplést, ezért országonként ugyan eltérően teszik, de ami közös: a Holdújév ideje sehol sem egynapos ünnep.

Kínában akár 15 napig is eltarthatnak az ünnepségek, kezdve a kínai szilvesztertől, vagyis január 31-től. Vietnamban legalább három napos az ünnep, ahogy Dél-Koreában is, ahol Seollal néven ünneplik. Japánban nem számít ünnepnapnak, de nem is feledkeznek meg róla. Békeidőben Yokohamában tartják a szigetország egyik leghosszabb Kínai Tavasz Fesztiválját, ami 15 napig tart. Itt a helyiek láthatnak oroszlántáncot, különböző zenés, táncos, hagyományörző bemutatókat és egy hatalmas lampion parádéban is gyönyörködhetnek.

Hogy ünnepelnek Kínában?

Kínában az újévi programok felét az ünnepi készülődés és a körülötte élő hagyományok teszik ki. Akik már régóta nem laknak Kínában, hanem Angliában, az Egyesült Államokban vagy éppen Kanadában élik a mindennapjaikat, még ma is úgy tartják, hogy nincs is annál jobb, mint ezen az ünnepen összeülni a családdal és a barátokkal, főzni és enni egy jót, hálát adni az idősebbeknek, és a szentélyben, vagy az otthon felállított díszes oltárnál imádkozni a jövő évi szerencséért – olvasható a Woksoflife.com oldalán.

Innen tudtuk meg azt is, hogy vannak olyan hagyományok a Holdújévi ünnepségek ideje alatt, amiket mindenképpen illik betartani, és olyanok is, amiket nagy erőkkel el kell kerülni, ha azt szeretnénk, hogy az új évünkből ne tűnjön el a szerencse.

A koreai Seollal is érdekes tradíciókat tartogat

A Seollal ideje három napos, mivel az újév előtti és utáni nap főzéssel és utazással jár. A koreaiak, ugyan úgy, mint a kínaiak február 1-re visszatérnek szülővárosaikba, és meglátogatják a rokonaikat, ahol pénztárcától függően, de bőséges lakomákat tartanak.

Viszont ahelyett, hogy január 31-én az éjfélre várnának, azok akik még mindig követik a hagyományokat, inkább az újév reggelére koncentrálnak. Ekkor tartják meg ugyanis az úgynevezett Charye szertartást. Ehhez a rítushoz egy házi oltárra felhelyezik a család őseinek szánt, előző este, vagy aznap reggel frissen elkészített ételeket, és felajánlják őket áldásért cserébe. A családtagok ezután szépen, általában hanbokba felöltözve, leguggolva, mélyen meghajolnak az oltár előtt. A rituálé után az étel nem vész kárba; a család nagy lakomát rendez - tudtuk meg a Kocis - Koreai kulturális és információs oldal közleményéből.

Egy másik gyakori Seollal rituálé a Sebae, amikor a gyerekek szerencsét kívánnak az idősebbeknek, mély meghajlásokkal. A nagyszülők vagy nagybácsik nagynénik pedig pénzt ajándékoznak nekik.

A 21. században azonban a szokások megváltoztak, főleg a járvány okozta társadalmi távolságtartás miatt – így sokan online tartják a Charye-ünnepeket. Az idősebbek pedig nem kérik meg a gyermekeiket, hogy órákat autózzanak az ország egyik végéből a másikba.

Itthon hogyan ünnepelnek a közösségek?

Immár második éve eléggé csönben, legalább is ez derül ki a Chinatown Budapest bejegyzéseiből, mely szerint idén sem tudták még megrendezni hagyományos Holdújév fesztiváljukat a Jegenye utca éttermei és boltjai között, kint a Monori Centerben.

De ennek ellenére azért feldíszítették a boltokat, kikerültek a szerencsehozó vörös lampionok és az arany-piros színű feliratok is, melyek mindenütt egy szerencsésebb új évet kívánnak az arra járóknak.

A budapesti vietnami közösség tagjai is családi ünnepet ülnek, náluk is elmaradtak a közös ünnepségek, a közös nagy lakomák. Egyik kedvenc vietnami levesezőm, a családi vállalkozásként működő Pho74 egyik tulajdonosával beszélgettem arról, hogy január 31. estére már náluk is készen áll a házi oltár, amire február elsején felrakják az ősöknek felajánlott, nagy gonddal elkészített ételeket, az ázsai élelmiszerboltokban beszerzett gyümölcsöket, hogy aztán áldást kérjék az új esztendőre.

Elmondása szerint hiányoznak neki a nagy közös találkozók, hiszen mióta itt él Magyarországon, azóta mindig sikerült ezeket megtartani. Másrészről viszont jól esik a családdal töltenni az ünnepeket, együtt elkészíteni húsos töltött batyukat, amik szintén elhagyhatatlan részei az ünnepi asztalnak.

(Címlapfotó: A szerencse istene és egy tigris Szingapúrban, forrás: AFP/Suhaimi Abdullah/NurPhoto/Suhaimi Abdullah)