Közép-Európa legnagyobb, virágzó indiai lótusz-állománya (Nelumbo nucifera) a szegedi fűvészkert taván található, és épp a napokban bont szirmokat. Az indiai lótusz ilyenkor látható teljes pompájában, a különleges eseményt pedig a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) minden évben egy távol-keleti hangulatú rendezvénnyel ünnepli, mely idén most szombatra és vasárnapra esik.
A botanikus kert látogatói megcsodálhatják a lótuszos tavat, és a Távol-Kelet íz-, illat- és dallamvilágát bemutató programokon vehetnek részt. A programok mindkét nap közös jógázással indulnak. A Lótusz túrán az érdeklődőknek szakemberek mutatják be Ázsia növényvilágát, a japán szigetek flórája pedig egy különálló séta keretében kap kitüntetett figyelmet.
Idén újdonságként – a Han You Alapítvány támogatásával – Korea kultúrája és művészete is bemutatkozik a színpadon. Megismerkedhetünk a tradicionális koreai zenével, tánccal és ruhaviselettel, a lótuszos tó partján pedig koreai teaszertartás részesei lehetünk.
Az indiai kultúra rajongóinak számos színpadi produkcióval kedveskednek: lesz mantrakoncert, fellép a Kirtan Jam, és részesei lehetnek Lantos Zoltán virtuóz hegedűkoncertjének a Raga Fusionnak. Virágh Balázs előadásában egy hordó alakú dob, a Pakhawaj tradíciója elevenedik meg a színpadon, de láthatók majd tradicionális templomi táncok is a Túri Virág és a Parvati tánccsoport, valamit a Kala Sangam tánccsoport előadásában.
A Kína kultúrája iránt érdeklődők a kalligráfia alapfogásaival, a kínai teázással ismerkedhetnek, de lesznek tai chi, chi kung, mediball és kung fu bemutatók is.
Japánt a Taiko japándob együttes előadása, valamint egy testi-lelki egészséget megőrző módszer, a do-in bemutatója hozza el a hétvégére. A Magyar Origami Kör jóvoltából a rózsakert origami kiállításnak ad otthont, a vállalkozó szelleműek pedig maguk is bekapcsolódhatnak a papírhajtogatás művészetébe.
Az indiai lótuszok a botanikuskert büszkeségei, az arborétum egyik tavában Közép-Európa legnagyobb állománya található. Az állomány csaknem egyidős a botanikuskerttel, az első növények az alapítás után néhány esztendővel, 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay-kastély tavából kerültek Szegedre.
A legenda szerint Buddhának életet adó növény őshazája Délkelet-Ázsia és Ausztrália, ahol szinte minden részét hasznosítják.
A virágok a templomokat díszítik, a víz alatt az iszapban található szárakat rántva fogyasztják, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.