Közép-Európa legnagyobb, virágzó indiai lótusz-állománya (Nelumbo nucifera) a szegedi fűvészkert taván található, és épp a napokban bont szirmokat. Az indiai lótusz ilyenkor látható teljes pompájában, a különleges eseményt pedig a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) minden évben egy távol-keleti hangulatú rendezvénnyel ünnepli, mely idén most szombatra és vasárnapra esik.
A botanikus kert látogatói megcsodálhatják a lótuszos tavat, és a Távol-Kelet íz-, illat- és dallamvilágát bemutató programokon vehetnek részt. A programok mindkét nap közös jógázással indulnak. A Lótusz túrán az érdeklődőknek szakemberek mutatják be Ázsia növényvilágát, a japán szigetek flórája pedig egy különálló séta keretében kap kitüntetett figyelmet.
Idén újdonságként – a Han You Alapítvány támogatásával – Korea kultúrája és művészete is bemutatkozik a színpadon. Megismerkedhetünk a tradicionális koreai zenével, tánccal és ruhaviselettel, a lótuszos tó partján pedig koreai teaszertartás részesei lehetünk.
Az indiai kultúra rajongóinak számos színpadi produkcióval kedveskednek: lesz mantrakoncert, fellép a Kirtan Jam, és részesei lehetnek Lantos Zoltán virtuóz hegedűkoncertjének a Raga Fusionnak. Virágh Balázs előadásában egy hordó alakú dob, a Pakhawaj tradíciója elevenedik meg a színpadon, de láthatók majd tradicionális templomi táncok is a Túri Virág és a Parvati tánccsoport, valamit a Kala Sangam tánccsoport előadásában.
A Kína kultúrája iránt érdeklődők a kalligráfia alapfogásaival, a kínai teázással ismerkedhetnek, de lesznek tai chi, chi kung, mediball és kung fu bemutatók is.
Japánt a Taiko japándob együttes előadása, valamint egy testi-lelki egészséget megőrző módszer, a do-in bemutatója hozza el a hétvégére. A Magyar Origami Kör jóvoltából a rózsakert origami kiállításnak ad otthont, a vállalkozó szelleműek pedig maguk is bekapcsolódhatnak a papírhajtogatás művészetébe.
Az indiai lótuszok a botanikuskert büszkeségei, az arborétum egyik tavában Közép-Európa legnagyobb állománya található. Az állomány csaknem egyidős a botanikuskerttel, az első növények az alapítás után néhány esztendővel, 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay-kastély tavából kerültek Szegedre.
A legenda szerint Buddhának életet adó növény őshazája Délkelet-Ázsia és Ausztrália, ahol szinte minden részét hasznosítják.
A virágok a templomokat díszítik, a víz alatt az iszapban található szárakat rántva fogyasztják, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.
