Erre a településre a hop on hop off hajókkal két útvonalon is megérkezhetünk: a hosszabb körjárattal, amely Visegrádról indul, kiköt Nagymarosnál, a következő megállója pedig már Zebegényben lesz. Vagy választhatjuk a rövidebb, Esztergomból Zebegénybe tartó vonalat is. Bárhogy is döntünk, lesz néhány érdekesség a településen, amit nem érdemes kihagyni a napi programból. Ilyen például a Havas Boldogasszony plébániatemplom, mely a település legjelentősebb műemlékének számít. Akik szeretik a szecessziós stílust, mindenképpen egyeztessenek előre időpontot, mert a képek alapján érdemes belülről is megnézni a templomot.
Az 1910-ben felszentelt épületet 1907-ben a friss építészdiplomás Kós Károly és Jánszky Béla kezdték el építeni. Az olyan berendezési tárgyak, mint az oltár, a szószék, a padok, a színes üvegablakok és a falakat borító szecessziós stílusú freskók, mind az építők és a később hozzájuk csatlakozó gödöllői Kőrösfői-Kriesch Aladár és tanítványai elképzeléseit tükrözik – olvasható a Zebegény.hu oldalán. A templomot, melyet nem lehet eltéveszteni, hiszen a főutcán találjuk, a 20. századi magyar templomépítés egyedülálló alkotásának tekintik a szakemberek.
Az 1200 fős település – ahol falusétákat is szokott szervezni a község önkormányzata – másik büszkesége a Szőnyi István Emlékmúzeum. A 20. századi magyar festészet kiemelkedő alakja, 1924-től haláláig élt és alkotott Zebegényben. Szőnyi István egykori lakóháza és műterme kiállítóhelyként szolgál 1967 óta.
Békeidőben hétfő kivételével minden nap nyitva tart, az állandó kiállításon a mester minden alkotói korszakából megnézhetünk egy-egy jelentős festményt, az időszaki tárlatokon pedig grafikai életművének legszebb darabjaiban, illetve tanítványainak és pályatársainak munkáiban gyönyörködhetünk. Érdekesség még, hogy a Szőnyi-ház mögött elterülő kertben a művészről elnevezett képzőművészeti szabadiskola és ifjúsági művésztelep működik.
A gyakorlott túrázók és kilátókedvelők a templomtól nem messze induló Maróti sétányt ajánlják például akkor is, ha van még egy kis időnk a következő hajó érkezéséig. A szerpentinúton pár perc alatt feljuthatunk a Kálvária dombra, ahol egy új, fából épült kétszintes kilátótornyot, illetve az Országzászlót találjuk. A kilátás nagyon szép a falura és a Dunakanyarra.
Érdekes látnivalók lehetnek még a Hajózástörténeti Múzeum, a 12-es főútról is látható hétlyukú vasúti viadukt, és a zebegényi Duna-parton épült eklektikus stílusú Dőry-kastély, amit új tulajdonosa az utóbbi években teljesen felújított.
Tahitótfalu olyan érdekes megálló, ahol egyszerre két települést is meglátogathatunk, mivel területét a Szentendrei-Duna választja ketté a szentendrei-szigeti Tótfalura és a Visegrádi-hegység lábainál húzódó Tahira, a kettőt pedig egyetlen közúti híd, a Tildy híd kapcsolja össze.
Amint Tahitótfalu honlapján is írják, a környező településeken gazdag leletek kerültek elő az elmúlt évtizedekben, melyek arra utalnak, hogy a terület már az őskor óta lakott volt, a rómaiak korában pedig katonai-védelmi szempontból bírt nagy jelentőséggel.
Tahitótfaluból hosszabb és rövidebb túrákra indulhatunk, a település honlapja itt többet is ajánl. Ha a Tahiban lévő hídfőtől, vagyis a Szabadság térről elindulunk Esztergom felé, akkor körülbelül 300 méterrel odébb már az erdőben lehetünk. Itt követhetjük a sárga jelzést, majd 1 kilométer után a kerékpáros, zöld jelzésű műútra is rátérhetünk, ha biciklit is vittünk magunkkal. De a túrák során eljuthatunk a Hétvályús-forrásig vagy a Vörös-kőhöz, ahonnan ráláthatunk a Szentendrei-szigetre és a Duna-völgyre is, tovább vándorolva vagy biciklizve pedig a Pap-rétet, a Vértes-mezőt és a Kalicsa-patak területét is felfedezhetjük Dunabogdány felé.
Leányfalu a Nyerges-hegy lábánál, Szentendre és Tahitótfalu között fekszik. A hop on hop off hajókkal a Szentendre-Leányfalu-Tahitótfalu-Visegrád vonalon érhetjük el. Ahogy Tahitótfalu esetében, ezen a területen is találtak ókori leleteket, illetve a római őrtorony maradványait még ma is látni lehet a Móricz Zsigmond úton. Bár a törökök bevonulása elsöpörte a települést, miután 1860 környékén a fővárosi polgárság újra felfedezte magának, a présházak helyét hamar átvették a pazar villák.
Leányfalu ezután indult igazán fejlődésnek, 1892-ben felépült a település azóta legrégebbinek számító középülete a neogótikus Szent Anna templom, és 1912-ben Móricz Zsigmond is itt épített házat. Eleinte csak nyárilaknak használta, de végül 1936-tól a családjával együtt itt élt haláláig. Az épület ma múzeumként funkcionál.
Vizes élményeket nemcsak hajózással szerezhetünk a településen, hanem a Leányfalu Strand és Termálfürdőben is, amely a '60-as évek óta kedvelt helyszín. Főleg azok szeretik, akiket vonz a retró hangulat és a minőségi gyógyvíz. Más viszonylatban, de szintén retrónak számít a hajóállomás legendás épülete. A történet szerint, ami az Ilovedunakanyar.hu oldalán is olvasható: a "hajóállomáson álló várótermet 1948-ban elmosta a jeges árvíz, és a helyére 1949-ben építették a mai épületet. A kikötőben annak idején egy úgynevezett stéges is dolgozott, akinek az volt a feladata, hogy a helyieknek egy haranggal jelezze a kofahajók érkezését."
Ahogy Tahitótfalu, úgy Leányfalu is jó kiindulópont lehet, ha túrázni támad kedvünk. Végignézhetjük és fotózhatjuk a villasorokat, a közelben megcsodálhatjuk a Dömörkapu-vízesést és a Lajos-forrást, a Petőfi-pihenőnél pedig letáborozhatunk egy kicsit, hogy kiélvezzük a friss és virágillatú májusi levegőt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.