A történelmi, 1808-ig fennálló Raguzai Köztársaság (fővárosa Dubrovnik) részeként, a Pelješac-félsziget Horvátország egyik legkedveltebb vidéke. Itt található az 5,5 km hosszú védőfallal büszkélkedő Ston városkája, mely ma már egészen más miatt híres, mint a köztársaság idején volt. Bár van, aki történelmi értékei miatt érkezik ide, a legtöbben gasztronómiai érdemei miatt keresik fel. Egyrészt a borkedvelők Mekkája, mivel itt készítik a horvátok egyik legismertebb borát, a Digacot, mások pedig a frissen tálalt osztrigák miatt zarándokolnak Ston partjaira.
A félsziget keleti része híres arról, hogy kiváló minőségű kagylókat és európai lapos osztrigákat tenyésztenek a partok mentén. És ez a "gazdálkodás" nem újkeletű, történelmi feljegyzések utalnak rá, hogy a környéken már a 17. században is tenyésztettek európai lapos osztrigát. Sőt a szabadon tenyészett osztrigák betakarítása egy egész évszázaddal korábban kezdődött, és a kagylók az ókori római idők óta csemegének számítanak az itt élőknek.
Tehát, aki a Mali Ston-öböl környékére érkezik és gasztrokalandokra éhezik, az ne hagyjon ki egy friss osztrigalakomát, amit a legtöbb esetben egy jó horvát borral kísérnek. Az osztriga fogyasztható nyersen, a begyűjtés után rögtön kibontva és meglocsolva egy kis citromlével, de kérhetjük grillezve és sütve is, illetve tésztával és rizottóval tálalva a városka bármelyik családi fogadójában.
A friss osztrigából általában hat vagy tizenkét darabot szolgálnak fele egyszerre, és jól párosítható hozzá a vörös és a fehér bor is. Ha pedig hűtött pezsgővel kísérnénk, akkor egészen luxus élményben lehet részünk.
A Neretva folyó völgyében, Ploce, Metkovic és Opuzen között széles, termékeny és jól megmunkálható területet találunk (a Mandarin-völgyet), amit élettől kicsattanó mandarin ültetvények borítanak. A folyónak és a citrusoknak köszönhetően a vidéket sokan „Horvátország Kaliforniájának" nevezik, és a cím nem ok nélkül ragadt rá.
A folyó területén ugyanis több mint egymillió mandarinfa hozza a gyümölcseit, melyek szeptember elején kezdenek érni, majd elárasztják a horvát piacokat és üzleteket. A számok azt mutatják, hogy a fák évente akár 60 000 tonna gyümölcsöt is teremnek szeptembertől egészen decemberig, amikor az utolsó terméseket is leszüretelik.
A mandarinbetakarítás különleges munka, mivel ennek a citrusnak a gyümölcsét nem lehet egyszerűen lehúzni a száráról. Gondosan, ollóval kell levágni az egyes mandarinokat az ágakról, hogy a héjuk nehogy megrepedjen és a leve kárba vesszen. Ma már a szüret turisztikai látványossággá is vált, és ha időben jelentkezünk, egy gyorstalpaló képzéssel, történelmi áttekintéssel szüretelők is lehetünk egy napra.
A Sibenik régió gasztronómiája egy olyan egyveleg, ami ötvözi az emberi étkezési kultúra legrégebbi hagyományait a luxuskategóriába tartozó Michelin-csillagos éttermek legkeresettebb fogásaival és konyhai technikáival. Ez azt jelenti, hogy míg a régió egyik végén juhbőrből készült zsákban erjesztett sajtot (misni sir) kóstolhatunk, addig a Sibenik-öböl mellett vár ránk Horvátország egyik legújabb Michelin-csillagos étterme, a Pelegrini.
Az étterem filozófiája szerint szinte kizárólag helyi alapanyagokkal és termelőkkel dolgoznak együtt. Így az osztriga, a juhhús, a sajtok és a zöldségek is a régióból, az öbölből érkeznek. Rudi Stefan séf és tulajdonos szerint a 2020-ban megvédett csillag annak is köszönhető, hogy az étterem úgy működik, mint egy család, aminek az alkalmazottak, a beszállítók és a vendégek is a részei. Az étterem egyelőre még nem nyitott ki, de az oldaluk szerint tavasz végére tervezik már a nyitást.
Dalmáciában maradva Zadarban is érdemes lesz majd felderíteni a tradicionális finomságokat, ugyanis van belőlük jó pár. A szakértők szerint Zadar vidékének gasztronómiájáról nem lehet anélkül beszélni, hogy megemlítenénk a világhírű Maraschino meggylikőrt.
De a régiónak nem ez az egyetlen finomsága, ami tömegeket csábít a térségbe. Itt készítik például Horvátország legértékesebb sajtját. A Paski Sir, vagyis a Pag-szigetről származó, juh tejből készülő keménysajt igazi ínyencség. Az ezen a szigeten tenyésztett juhok a legkisebbek az egész Földközi-tengeri vidékén, ezért a tejhozamuk igen alacsony. Viszont a legelőik bővelkednek a gyógynövényekben és a réteket sok esetben beborítja a tenger felől érkező sós pára. Kevés tejük így oly egyedien sós és fűszeres, hogy sajtkészítéskor nem igényel szinte semmi fűszerezést.
Ha azt is megnéznénk, hogyan készül a sajt, és egy kóstolón is részt vennénk, akkor az 1918 óta működő Gligora családi sajtkészítő vállalkozásnál bejelentkezve beláthatunk a munkafolyamatokba, angol nyelvű vezetéssel. A cég 200 helyi juh pásztortól vásárol fel tejet, és 50 tonna Paski Sirt készít évente.
Isztria könnyed olaszos hangulatával és buja zöld növénytakaróval csábít, illetve olyan városokkal, mint Rovinj, melyet a félsziget legszebb településének tartanak és ott van Horvátország top 3 legromantikusabb városa között is. Gasztronómia terén pedig találkoznak itt a mediterrán és kontinentális ízek: halak, rákok, tengergyümölcsei, és az isztriai házi tészták szarvasgombával.
Általános jelenség, hogy a szarvasgombáról rejtélyes történetek keringenek, mielőtt elfogadnák azokat a helyi konyha alapanyagaként. Nem volt ez másként Isztria esetében sem. A helyiek csak a múlt század elején jöttek rá, hogy milyen gasztronómiai kincs lapul meg erdeiknek puha és termékeny talajában. Azóta már számon is tartják a legkiválóbb szarvasgombatípusokat és azok lelőhelyeit, sőt titokként örzik őket, főleg a fehér szarvasgomba termőterületét. A Tuber magnatum pico kilogrammja ugyanis meghaladja a 3000 eurót és csak ősszel kerül a piacra.
A szarvasgomba szezon egyébként az év végéig tart, és békeidőben a legtöbb étteremben készülnek vele ízletes fogások, de ha luxusélményre vágyunk, akkor a Michelin-csillagos Monte étteremben is választhatunk szarvasgombás fogásokat és 6 fogásos degusztációs menüket is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.