
Ha algásodik a kerti tó, az nem csak csúnya látvány, de az élővilágának sem tesz jót. Jó hír viszont, hogy sokféle természetes megoldás létezik, amelyek segítségével visszaszoríthatjuk az algákat anélkül, hogy a benne élő növényeket és állatokat veszélyeztetnénk. Cikkünkben az algásodás elleni tippjeink mellett megválaszoljuk a kérdést, hogy vajon mitől algásodik a kerti tó, és mi pontosan az alga hatása.
Ha megindul a kerti tó algásodása, akkor a vízfelszín 50–70%-át érdemes vízinövényekkel fedni – például tavirózsával, békalencsével vagy vízijácinttal. Ezek természetes módon elzárják a napfényt, így az algák nem tudnak olyan gyorsan szaporodni. Emellett oxigént termelnek, és segítenek a vízhőmérséklet szabályozásában is. Minél több növény takarja a vizet, annál kisebb az esélye a zöldülésnek.
Ha a tó vizét időnként részben lecseréljük, azzal hígítjuk a tápanyagok koncentrációját. Az algák elsősorban a lebegő nitrátokat és foszfátokat használják táplálékként, így ezek csökkentésével lassíthatjuk a növekedésüket. A teljes vízcsere viszont nem ajánlott, mert felboríthatja a biológiai egyensúlyt. Inkább csak 20-30%-ot cseréljünk hetente vagy kéthetente, esővízzel vagy lágy vízzel. A csapvíz klórtartalmára is figyeljünk!
A túletetett halak után megmaradt táplálék, valamint az ürülékük lebomlása felesleges tápanyagokat juttat a vízbe, ami elősegíti az algák növekedését. Csak annyi eleséget adjunk nekik, amennyit 2-3 perc alatt elfogyasztanak. Érdemes időnként ellenőrizni a halállomány sűrűségét, és ha kell, ritkítani. Sok esetben ez választ is ad arra a kérdésre, hogy mitől algásodik a kerti tó.
A tófenékre hulló falevelek, elhalt növényi részek és iszap bomlása során tápanyag szabadul fel, ami az algák táptalaja. Egy iszaptalanító porszívó vagy tókotró segítségével tavasszal és ősszel érdemes kitakarítani a medret. A túl sok iszap nemcsak zavaros vizet okoz, hanem a kellemetlen szagok forrása is lehet. Fontos viszont, hogy ne távolítsuk el teljesen az iszapot.
Az algák a 7,5-8,5 közötti pH-értéket kedvelik leginkább – ha a víz ennél savasabb vagy lúgosabb, az hatással lehet a szaporodásukra. Érdemes időnként tesztcsíkokkal vagy teszttel ellenőrizni a víz kémhatását. Ha eltolódott, természetes módon is lehet korrigálni például tőzeggel, kőzúzalékkal vagy esővíz hozzáadásával. APH-érték stabilitása elengedhetetlen, az alga ellen a kerti tó esetében, illetve a vízi élővilág egészségéhez is.
A zeolit egy természetes vulkanikus ásvány, amely kiválóan megköti az ammóniát és a nehézfémeket a tó vizéből. Így kevesebb táplálék marad az algáknak, ráadásul a halak is jobban érzik magukat tőle. A zeolitot vásárolhatjuk kavics vagy granulátum formában, és szűrőbe vagy a tó aljára helyezhetjük. Nem károsítja a természetet, és évekig hatékonyan működik.
Az állóvízben könnyebben felmelegszik a víz, és lecsökken az oxigénszint, ami kedvez az algák szaporodásának. Egy szűrővel kombinált vízforgató nemcsak tisztán tartja a vizet, hanem folyamatosan oxigénnel is dúsítja. A mozgó víz nem kedvez az algáknak, viszont a halak és növények számára életmentő. Fontos, hogy a szűrőt rendszeresen tisztítsuk. A vízesés vagy csobogó is hasonló hatással bír – ráadásul látványos is, ahogy itt is láthatod, egyszóval tökéletes megoldás algásodás ellen.
Ha a tó egész nap tűző napon van, szinte biztos, hogy algásodni fog. Árnyékolhatjuk pergolával, nádrolóval, vagy akár árnyat adó cserjékkel és fákkal is. Fontos, hogy az árnyékolás nem teljes takarást jelent – csak annyit, hogy a víz ne melegedjen túl gyorsan. Így stabilabban tartható a hőmérséklet.
A kertészkedés során használt műtrágyák, gyomirtók és rovarölők könnyen belekerülhetnek a tó vizébe az eső vagy öntözés által. Ezek a vegyszerek tápanyagként szolgálnak az algáknak, vagy közvetlenül mérgezhetik a halakat, békákat. A tó körüli növényeket inkább komposzttal, esetleg természetes trágyával gondozzuk, ezzel is téve egy lépést az algásodás ellen.
Vannak kifejezetten olyan növények, például a vízijácint vagy a süllőhínár, amelyek nagy mennyiségű nitrátot és foszfátot képesek felvenni a vízből. Alga ellen kerti tó esetében nagyon hasznosak ezek a növények, ugyanis gyakorlatilag elszívják az előlük a táplálékot. Minél több ilyen növény van a tóban, annál kisebb lesz az algásodás esélye.
A kerti tó ideális vízhőmérséklete nyáron 18-24 °C között van. Ha a víz túlságosan felmelegszik, az nemcsak a halakra és növényekre veszélyes, hanem felgyorsítja az algák növekedését is. Algásodás ellen akár jeges palackokat is bevethetünk a kánikulában, hogy ideiglenesen lehűtsék a vizet – ez extrém esetekben segíthet.
Kaphatók olyan biológiai egyensúlyt támogató baktériumkeverékek, amelyek segítenek lebontani a tó vizében lévő felesleges tápanyagokat. Ezek a jó baktériumok lebontják az iszapot, a halürüléket és más szerves anyagokat, mielőtt azokból algatápláló nitrátok keletkezhetnének.
Ha már bekövetkezett az algavirágzás, és a víz teljesen zöld, egy UV-lámpával ellátott szűrő gyors és hatékony megoldást kínál. A víz áthalad a lámpán, amely elpusztítja az egysejtű lebegő algákat, így azok nem tudnak tovább szaporodni. Ez egy drágább, de nagyon hatékony módszer, főleg nagyobb tavaknál.
A tóba hulló falevelek, virágszirmok, fűnyesedék szintén az algák kedvenc táplálékforrásai. Egy sűrű háló segítségével rendszeresen szedjük ki ezeket a felszínről, mielőtt leülepednének. Használhatunk takaróhálót is az őszi időszakban, hogy megakadályozzuk a levelek bejutását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.