Sokan egyszerűen hulladékként kezelik, de valójában számos módon hasznosítható a ház körül - írja a Fanny magazin. Sipos József növényorvos elárulja, hogyan használjuk fel a kertben.
A hamu összegyűjtésekor figyeljünk arra, hogy csak a tiszta fából keletkezett hamut használjuk fel a kertben. A különféle szerekkel, például festékkel vagy páccal kezelt fa szennyezheti a talajt, ami gátolja a növények fejlődését. Ugyanígy a szénből származó hamu is tartalmazhat mérgező anyagokat, ezért kerüljük annak használatát.
Az összegyűjtött hamut száraz helyen tároljuk. Ha kint hagyjuk az esőben, a benne lévő kálium könnyen kimosódhat belőle, így elveszítheti azokat az értékes tápanyagokat, amelyek miatt érdemes lenne felhasználni. Fontos, hogy csak szélcsendes időben használjuk a kertünkben, és kerüljük a belégzését.
Lúgos kémhatása miatt kiválóan alkalmas savanyú talajok javítására, helyettesítve a szokásos őrölt mészkőt. Mielőtt azonban felhasználnánk, fontos, hogy ismerjük a talaj kémhatását. A legjobb, ha 5,5 pH alatti savanyú talajon alkalmazzuk a mészkedvelő növények környezetében. Ha a talaj kémhatását szeretnénk lúgosabbá tenni, akkor évente egyszer négyzetméterenként 10 dkg fahamut dolgozzunk be a földbe 15 centiméter mélységben.
Tele van foszforral, káliummal, nyomelemekkel, ennek köszönhetően serkenti a növények természetes fejlődését. Tél végén, kora tavasszal a káliumigényes zöldségfajták, például gyökérzöldségek vetése előtt forgassuk be a talajba. Kedveli a sárgarépa, fehérrépa, paszternák, cékla, zeller, retek, de például a borsó, bab, spenót, fokhagyma terméshozamát is javítja. A paradicsomnak is jót tesz, ezért a palánták kiültetésekor egy-egy teáskanál fahamut szórhatunk az ültetőgödörbe.
A gyümölcsösökben a növények köré kialakított talajtányérba hintsük el a száraz fahamut. Az alma, a szőlő, a pirosribizli, az egres, a körte, a málna, a szeder és az eper egyaránt meghálálja. A szilva, a sárgabarack, a cseresznye és a feketeribizli is értékeli a rendszeres szórást, de nincs rá olyan nagy szükségük.
A fahamuval kálium és foszfor kerül a talajba, nitrogén azonban nem, ezért fontos, hogy figyeljünk a tápanyagellátás egyensúlyára. Ha fahamut is dolgozunk a talajba, érdemes istállótrágyával kezelt komposztot vagy kávézaccot is hozzáadni, így elegendő nitrogént biztosíthatunk a növények számára.
Ha mohásodik a gyep, a mohapárnák nagy részét gereblyézzük ki a felszínről, majd szórjunk hamut a fűre, és alaposan öntözzük meg a gyepet. Fontos, hogy mivel a fahamu megemeli a talaj pH-értékét, ne halmozzunk fel nagy mennyiségű hamut egy helyen. A benne lévő sók és lúgok kiszáríthatják a területet, ami károsíthatja a közelben lévő növényeket.
Tavasszal, amikor a rózsa aktív vegetációs időszakban van, fontos, hogy megfelelő mennyiségű nitrogénhez jusson. Ennek érdekében javasolt 1-2 cm vastag rétegben fahamut szórni a rózsabokrok köré, de az ültetése előtt negyed bögre hamut is szórhatunk az ültetőgödörbe. Természetesen más zöldség- és dísznövények közé és köré is alkalmazható ez a módszer. Figyeljünk a dózisra, a magasabb dózis káros lehet a talajra és a növényre is.
Olyan növények köré, mint például az áfonya, a szelídgesztenye vagy az örökzöldek, ne szórjunk hamut, mivel ezek kifejezetten a savas környezetet kedvelik. Kerüljük azokon a területeken is, ahol burgonyát szeretnénk termeszteni, mert a talaj lúgos kémhatása elősegítheti a burgonyarozsda-gomba megtelepedését.
Magas ásványianyag-tartalma miatt a komposzt értékes eleme is lehet, mivel fokozza annak tápanyagtartalmát. Egy köbméterhez legfeljebb 3-5 kg fahamut adjunk; ennél nagyobb koncentrációban túlzottan lúgossá teheti, ami a baktériumok és a férgek elszaporodásához vezethet.
Ha egyszerre nagy mennyiségű savas anyagot, például gyümölcshulladékot komposztálunk, a fahamu segíthet alacsonyabb pH-értéken tartani a komposztot, így később nem lesz szükség a zöldségágyak mészpótlására.
Az ágyások köré szórva elriasztja a csigákat, és a hangyák is elköltöznek, ha a hangyabolyra egy kupac hamut teszünk. Vetéskor, ha a répamaghoz szórjuk, távol tarthatjuk a sárgarépalegyet, míg vékonyan a növényekre hintve a káposztalégy és a káposztalepke első nemzedékét is elriasztja. Pince, fészer sarkaiba is rakhatunk egy-egy kupaccal, mivel elűzi a patkányokat, egereket, csótányokat.
Kipróbálhatjuk a pajzstetvek ellen is: a lombhullás után szórjuk be a fák törzsét és a vastagabb ágait fahamuval, és ezzel hatékonyan megszabadulhatunk a nehezen pusztítható pajzstetvektől. A levéltetvekkel fertőzött lombot és leveleket is fertőtleníthetjük tavasszal, a levelek megjelenése előtt, vagy ősszel, a fák lombjának lehullását követően. Arra figyeljünk, hogy amint nedves lesz, a benne levő sók kioldódnak, ezért a folyamatot időnként meg kell ismételnünk.
A szerző Csíkszentdomokos mesevilágából ad izgalmas válogatást. A mostani válogatás azonban a szélesebb kortárs közönségnek szól: a kötet mai nyelven megfogalmazott, de az eredeti mesék ívét és zamatát híven őrző darabjait bárki örömmel mesélheti vagy olvashatja.
Zalka Csenge Virág: Hétlábú paripák és jó boszorkányok
4999 Ft, Móra Könyvkiadó
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.