A félkész és készételekben, leveskockákban, konzervekben, chipsekben megtalálható a nátrium-glutamát, amely a kínaiétterem-szindrómát okozhatja. Mégis, a szabályozásnak köszönhetően ritkák az akár ájulással is járó reakciók.
Bár az orvostudomány több olyan esettel is találkozott, ahol kínai ételek fogyasztása után nyaki és hátfájásra, heves szívverésre, hányingerre, sőt akár ájulásra panaszkodott a beteg, nem bizonyosodott még be, hogy minden esetért a keleti ételekben gyakrabban fellelhetőt nátrium-glutamát (más néven MSG, mononátrium-glutamát vagy E621 jelű ízfokozó) a felelős.
Mégis kínaiétterem-szindrómának nevezik ezt az érzékenységet, amely alapvetően igen ritka, hiszen egy ízfokozóból egy egészséges ember szinte képtelen betegre enni magát Györki Niké dietetikus szerint.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének tagjától megtudtuk: ijesztő nevével ellentétben a nátrium-glutamát egy, a természetben is fellelhető anyag, az élelmiszeripar mesterségesen előállított változatát ízfokozóként használja.
Zacskós levesekben, leveskockákban például megtalálható, gyakran adják félkész és készételekhez, így konzervekben, húskészítményekben, ételízesítőkben és fűszerkeverékekben, porokban, szószokban, üdítőkben, valamint a chipsekben is előfordul. Ízfokozó, azaz harmonikussá teszi az ízeket, kiemeli az aromákat. Mégsem káros mértékű a jelenléte: szigorúan szabályozzák az élelmiszerekben a mennyiségét, hogy élethosszig tartó, rendszeres fogyasztása se károsítsa az egészségünket.
– Ennek ellenére fontos, hogy friss, otthon készült ételeket együnk, de persze szinte elkerülhetetlen, hogy mondjuk a nyaralás alatt egy zacskós leves kerüljön az asztalra. Változatos táplálkozás esetén viszont nem jut olyan mennyiségben a szervezetünkbe, hogy bármilyen bajt okozzon – utalt arra a dietetikus, hogy 16 mg/testtömegkilogrammban maximalizálták a napi ajánlott bevitelt a nátrium-glutamátból, de normál esetben naponta összesen 15 mg kerül belőle a szervezetbe.
Előfordulhat nátrium-glutamáttal szemben érzékenység, mint más adalékanyagok vagy akár természetes anyagok (például laktóz) esetében, de ez a magyar lakosság kis százalékát érinti, illetve nem bizonyított, hogy ez kifejezettem a nátrium-glutamát vagy esetleg más, a kínai ételekben előforduló alapanyagok okozzák.
