Huszonegy éves korában – ahogy ő fogalmaz – derékba tört az élete Varga Katalin parakajakosnak. A fiatal lány egy végzetes autóbaleset során deréktól lefelé teljesen lebénult, tolószékbe kényszerült. Ekkora döntött úgy, a sport segíthet neki a mindennapokban, a kajakozás adhat új célt neki. A tokiói paralimpián bronzérmet szerzett, most a jövő heti, duisburgi világbajnokságra, valamint a jövő évi, párizsi játékokra készül.
A Magyar Nemzetnek Katalin a végzetes estéről is beszélt, drámai részleteséggel számolt be a balesetről.
– Ködös, szürke, télies novemberi este volt – mesélte Katalin. – Kemény napom volt. Hajnalban keltem, Ausztriába kellett mennem beszerzésre, este volt, mire végeztem a munkával, hét órakor el is aludtam a tévé előtt, a barátnőim ébresztettek, mert este még közös programunk volt. Az ötödik kerületben éltem akkor, Szentendrén dolgoztam, egy nap általában ötször-hatszor megtettem az utat az Árpád hídon át. Összejátszottak a körülmények ellenem. Felvettem a lányokat, az ő kérésükre is gyorsan, a megengedettnél mindenesetre gyorsabban hajtottam, de ez igazából fel sem tűnt, hiszen rutinból vezettem a megszokott útvonalon, azt is tudtam, hogy le van zárva a belső sáv, ezért ösztönösen húzódtam a külső felé.
Készültem sávot váltani, amikor befékezett az előttem haladó autó. Ösztönösen én is beletapostam a fékbe, megcsúszott az autóm, először az útpadkának vágódott, onnan megpördülve tetőlemezzel a villanyoszlopnak.
A balesetben nem csak Varga Katalin, mindkét utastársa, két barátnője is súlyos sérülést szenvedett. Az egyik több műtét és rehabilitáció után maradandó testi sérülések nélkül gyógyult fel, a másik lábai viszont olyan súlyosan roncsolódtak, hogy amputálni kellett azokat.
Mint elmondta, nagyon megviselte az eset, s csak segített rajta, hogy barátnői végig mellette voltak, nem hibáztatták őt.
Az tartotta bennem a lelket, hogy a barátnőim nem nehezteltek rám, ők is közös katasztrófánkként élték meg a balesetet, azóta is jó barátnők vagyunk. Ha nem így lenne, szerintem nem tudtam volna túljutni a történteken.
Katalin a sportot egy szépségversenyen keresztül ismerte és szerette meg. Kajakozni 2014-ben kezdett, azóta ezzel teljes az élete.
Tizenegy éve, 2012-ben rendezték az első kerekesszékes szépségversenyt. Az egyik barátnőm addig győzködött, hogy beneveztem és meg is nyertem a versenyt. Ettől megváltozott az életem. Egy éven át voltam úgymond hivatalban szépségkirálynőként, és ezalatt az akadálymentesítés ügyét képviseltem teljes erőmből. Új ismerősökre tettem szert, kinyílt előttem a világ, sportolókkal is megismerkedtem.
– beszélt a kezdetekről a sportolónő.
Élettörténetét, céljait a Magyar Nemzet oldalán olvashatod el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.