Egekbe szökhetnek a banki költségeink

Olyan szintű, zsebre menő változások történnek a hazai pénzintézetekben a tranzakciós díjakra hivatkozva, ám sokszor azon túlmenően, hogy az ember csak kapkodja a fejét. Az elemző szerint ezreket spórolhatunk, ha minden részletre odafigyelünk.

Ahány pénzintézet, számlacsomag és bankautomata, annyiféle pénzfelvételi díj lép, illetve lépett életbe a napokban.

A kormány hiába harsogta, hogy a tranzakciós adó a bankokat terheli, és majdan nem hárítják át az ügyfelekre, ez mégis megtörténik mostanában nagyon sok pénzintézetnél, sőt sokkal nagyobb mértékű az emelés, mint maga az adó.

Kerestük a Kormányszóvivői Irodát, mit terveznek tenni az emberekre sokszorosan áthárított költségek ügyében, ám ott közölték: a témában a nemzetgazdasági tárca fog válaszolni, ez azonban lapzártánkig nem történt meg. A Bankszövetségnél szintén senki nem akadt, aki nyilatkozott volna a témában.

A Borsnak egy pénzügyi szakértő elmondta: óriási hiba lenne mostantól csak a tranzakciós illetékre figyelni.

– Mindenkinek végig kell gondolnia, hogy miként használja a pénzét. Például vásárol-e bankkártyával, vannak-e csoportos beszedési megbízásai, a számlájára érkező összegből mennyi készpénzre van havonta szüksége – magyarázza Gergely Péter, a BankRáció.hu oldal elemzője. Az oldalon például mindenki saját igényei figyelembevételével kikalkulálhatja, hogy melyik bankot érdemes választania.

A Bors egy rövid összehasonlítást is elvégzett az oldal segítségével: egy munkavállaló, akinek havonta 130 ezer forint érkezik a számlájára, és ebből minden hónapban egyszer 100 ezer forintot vesz le, milyen összköltséggel számolhat a bankjánál? A két véglet havi 40, illetve 916 forint volt.

Gergely Péter szerint ha valaki nem rest utánanézni annak, hogy számára melyik bank lenne a legjobb választás, rengeteget spórolhat. 

– Nagy tudatosságot és kartellezést nem látok a bankok egyszerre történő ­díj­vál­to­zá­sai­ban. Ugyanakkor a jogalkotói kapkodás kihat a pénzintézetek lépéseire, aminek bizony az ügyfelek isszák meg a levét – mondja Selmeczi Róbert független pénzügyi tanácsadó.

Lapunk szinte az összes hazai pénzintézetet megkereste. Azt tudakoltuk: mivel magyarázzák, hogy az ATM-ből való pénzfelvétel díját a tranzakciós adónál jóval nagyobb mértékben emelik, illetve a kártyás vásárlásoknál extra költséget számolnak majd fel?

Két bank, a K&H és az OTP válaszolt, de ők is csupán általánosságban. Előbbi azt írta: az új közteher-viselési kötelezettségek miatt jelentősen megnőttek a költségeik, ezért a legtöbb termékükben változás történik szeptember 17-től. Az OTP pedig kedvező csomagjaira hívta fel a figyelmet. Arra a kérdésre viszont senki nem adott választ: miként lehetséges az, hogy bár az adók „csupán” a duplájára emelkedtek, a banki költségek akár az ötszörösére is nőnek?

Mi is a tranzakciós illeték?

A kormány augusztus 1-től duplájára, 0,6 százalékra emelte a tranzakciós illetéket a készpénzfelvételnél, és itt eltörölték a ­hat­ezer forintos felső korlátot, míg az átutalásoknál 0,2-ről 0,3 százalékra emelkedett az illeték, a felső, 6 ezer forintos korlát megtartásával. A tranzakciós illetéket alapból a bankoknak kell fizetniük, ám mindegyikük áthárítja a lakosságra.

Spórolási praktikák, drágulás után

1. Érdemes olyan bankot választani, ahol ingyenes vagy nagyon kedvezményes a havi egy készpénzfelvétel.
2. Általában ha havi 150 ezer forint érkezik a számlára, már több bank jelentős kedvezményeket ad (300 ezer forint fölött már a legtöbb banknál prémium besorolás), így érdemes házaspároknak közös bankszámlát fenntartani.
3. A kártyás vásárlás a legtöbb banknál még ingyenes, de ezzel együtt sem mindig kifizetődő. Ha valaki havonta 50 tranzakciót hajt végre, az SMS-értesítésekből keletkező díja elérheti akár az 1850 forintot is. Így ilyen értesítést mondjuk csak 10 ezer forint feletti pénzmozgásnál érdemes kérni a banktól. 
4. A bank saját automatájából lényegesen olcsóbb a készpénzfelvétel, mint más bankéból.