Ha a megszerezhető érmek arányában nézzük, minden idők legrosszabb olimpiai szereplését produkáltuk a pekingi olimpián. Ennek okait kutatjuk, fenntartva azt, hogy az ország méretéhez és gazdasági teljesítőképességéhez képest a három arany nem is olyan rossz. Sorozatunkban arra próbálunk választ találni, hogy miért éppen most kapta ezt a pofont a magyar sport, s vajon ez már a vég, vagy csak annak kezdete, s tovább csúszunk lefelé.
Gyenesei a népszerűségért harcol
Gyenesei István sportot felügyelő miniszter többször alátámasztotta azt a vélekedést, hogy a politika a sportot is felhasználja saját maga népszerűsítésére. A miniszter a bronzot nyerő Kozmann, Kiss kenupárosnak az aranyéremért járó jutalmat akarja elintézni. De annak a közvélekedésnek a farvizére is felült, amely szerint a győztes pólócsapat tagjainak is kijár az egyéni aranyérmeseknek járó, magasabb jutalom.
Amivel segíthetne a politika
-Több szponzori pénz állna rendelkezésre, ha a sportra szánt összeget le lehetne írni az adóból
-A Szerencsejáték Rt. bevételeiből többet kellene a sportra fordítani
-Garantálni kellene, hogy az állami pénzek eljussanak az egyesületekhez, ahol az utánpótlás-nevelés folyik
-A rendszerváltás óta csak Budapesten száz sportpálya szűnt meg, a létesítményeket állami szinten kellene védeni
Kammerer 15 éves türelemre int
Kammerer Zoltán, aki kajak párosban Kucsera Gáborral az oldalán egy ötödik és egy negyedik helyezést ért el, úgy tud beszélni a magyar csapat szerepléséről, hogy már igazán van tapasztalata, hiszen 1996 óta járja az olimpiákat.
– Ami engem illet, a pénzhiányt nem éreztem – mondta Kammerer. – Szerintem inkább az elosztás nem jó. Sok, nagy apparátussal működő oszt pénzt. Szerintem az állami támogatásnak egy helyről kellene jönnie, ez egyszerűbb lenne. De a legnagyobb gond mégis az, hogy nem igazán tudni, az állam és az emberek akarják-e az élsportot. Én úgy érzem, hogy nem igazán. Ha rászánja magát a politika, akkor is legalább legalább 15 év az újjászületéshez, de lehet, hogy annyi türelem nem lesz. Ami pedig a sport bázisát illeti, a 16 pekingi magyar bajnok közül csak öt új van, négy pólós és Vajda Attila, de Vajda Athénban már bronzérmes volt. Vagyis kevés az új arc, szűk az utánpótlás.
A kudarcot elemző sorozat fejezetei
1. Még csak a kezdet, nem a vég
– A lejtő elején vagyunk, de a szakadék mély
2. Miénk a siker, a kudarc a tietek
– Hogyan használta fel és ki a politika a sportot?
3. A magyar pesszimizmus része a kudarcokban
– Lehet-e sikeres a sportpályákon egy magát sikertelennek érző nemzet?
4. Ne sportolj, inkább csinálj karriert!
– Miért gondolják azt a szülők, hogy már nem életpálya a sport?
5. A sporthoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz
– Ez persze nem igaz, de az tény: nagyságrendekkel kellene többet költeni a sikerekhez
6. Új utakon a régi dicsőségért
– Mit tettek mások, s mit kell nekünk tenni, hogy újra felfelé vezessen az út?
Gyenesei István sportot felügyelő miniszter többször alátámasztotta azt a vélekedést, hogy a politika a sportot is felhasználja saját maga népszerűsítésére. A miniszter a bronzot nyerő Kozmann, Kiss kenupárosnak az aranyéremért járó jutalmat akarja elintézni. De annak a közvélekedésnek a farvizére is felült, amely szerint a győztes pólócsapat tagjainak is kijár az egyéni aranyérmeseknek járó, magasabb jutalom.
Amivel segíthetne a politika
-Több szponzori pénz állna rendelkezésre, ha a sportra szánt összeget le lehetne írni az adóból
-A Szerencsejáték Rt. bevételeiből többet kellene a sportra fordítani
-Garantálni kellene, hogy az állami pénzek eljussanak az egyesületekhez, ahol az utánpótlás-nevelés folyik
-A rendszerváltás óta csak Budapesten száz sportpálya szűnt meg, a létesítményeket állami szinten kellene védeni
Kammerer 15 éves türelemre int
Kammerer Zoltán, aki kajak párosban Kucsera Gáborral az oldalán egy ötödik és egy negyedik helyezést ért el, úgy tud beszélni a magyar csapat szerepléséről, hogy már igazán van tapasztalata, hiszen 1996 óta járja az olimpiákat.
– Ami engem illet, a pénzhiányt nem éreztem – mondta Kammerer. – Szerintem inkább az elosztás nem jó. Sok, nagy apparátussal működő oszt pénzt. Szerintem az állami támogatásnak egy helyről kellene jönnie, ez egyszerűbb lenne. De a legnagyobb gond mégis az, hogy nem igazán tudni, az állam és az emberek akarják-e az élsportot. Én úgy érzem, hogy nem igazán. Ha rászánja magát a politika, akkor is legalább legalább 15 év az újjászületéshez, de lehet, hogy annyi türelem nem lesz. Ami pedig a sport bázisát illeti, a 16 pekingi magyar bajnok közül csak öt új van, négy pólós és Vajda Attila, de Vajda Athénban már bronzérmes volt. Vagyis kevés az új arc, szűk az utánpótlás.
A kudarcot elemző sorozat fejezetei
1. Még csak a kezdet, nem a vég
– A lejtő elején vagyunk, de a szakadék mély
2. Miénk a siker, a kudarc a tietek
– Hogyan használta fel és ki a politika a sportot?
3. A magyar pesszimizmus része a kudarcokban
– Lehet-e sikeres a sportpályákon egy magát sikertelennek érző nemzet?
4. Ne sportolj, inkább csinálj karriert!
– Miért gondolják azt a szülők, hogy már nem életpálya a sport?
5. A sporthoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz
– Ez persze nem igaz, de az tény: nagyságrendekkel kellene többet költeni a sikerekhez
6. Új utakon a régi dicsőségért
– Mit tettek mások, s mit kell nekünk tenni, hogy újra felfelé vezessen az út?
T. R.
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom 
